2021 évtől már nem kell bejelentenie a vállalkozónak azt, hogy milyen számlázó programot használ. E dátumtól ugyanis a számlák elektronikus beküldése már teljes körűen kötelező (tehát nem csak az adószámos, hanem a magánszemély és külföldi részére kiadott számlákat is be kell küldeni e aNAV-hoz). Ez az eljárás okafogyottá teszi a számlázó programok külön bejelentését.
A pénzügyminiszter 17/2020. (XII. 30.) PM rendelete egyes bizonylatolással kapcsolatos közvetett adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Magyar Közlöny 295. szám – 2020. december 30.
Először a történet, a tanulság majd a végén:
Katás vállalkozó tavaly július elsejétől szüneteltette vállalkozását (nem taxis, de hasonló cipőben jár: tevékenységét a pandémia okozta korlátozások teljesen ellehetetlenítették).
Szeptember végén aztán felcsillant egy kis remény: adódott egy projekt, lett volna munka, lett volna bevétel. Aktiválta hát vállalkozását október elsejével. Nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, de talán túl nagy volt az a lendület: betegállományba került. Mégpedig nem kis időre. A háziorvos annak rendje és módja szerint kiállította a táppénzes igazolást, a vállalkozó annak rendje és módja szerint továbbította azt az illetékes szervnek, és várta a táppénzt. Kisvártatva meg is kapta, de az összeg meglepte: alig tizenkétezer forint érkezett. És még mielőtt felocsúdott volna a meglepetésből ajánlott levelet hozott a postás: ebben volt a magyarázat az alacsony összegre:
„A közhiteles hatósági nyilvántartás alapján Ön az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonyában tevékenységét 2020. július 1. napjától 2020. szeptember 30. napjáig szüneteltette (30 napnál hosszabb megszakítás), ezért a folyamatos biztosítása 2020. október 1. napjától számolható. Keresőképtelensége 2020. október 14-én kezdődött, 13 nap biztosítási idő alapján jogosultsága 2020. október 14. napjától 2020. október 26. napjáig állapítható meg.”
Na, ez érdekes, ilyen hülye rendelkezés nem lehet! – gondoltam. Hát sajnos de! A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997 évi LXXXIII törvény (Ebtv) 46.§ (1) bekezdése alapján táppénz a biztosítási időtartam fennállása alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs (a táppénzes napok kivételével). A biztosítás szünetel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt.
A tanulság? Ne szüneteltess, ha beteges vagy! Illetve ne legyél beteg többhavi szüneteltetés után. Táppénzt ugyanis csak a folyamatos jogviszony után kapsz, és senkit sem érdekel, hogy a vállalkozásod szüneteltetése előtt mondjuk negyven évig rendben fizetted a járulékaidat, vagy, hogy betegséged alatt miből fogsz megélni…
- – oli
A kézi számlák feltöltése a NAV felületre 2020. július 1. óta kötelező. Januártól annyiban változott a rendszer, hogy ezentúl nem csak az adószámos számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem a magánszemélynek és külföldinek adott bizonylatokról is tudni akar az adóhatóság. Ennek okán apróbb változások történtek az onlineszamla.nav.gov.hu felületen.
Belépés után bejelöljük, hogy egyszerűsített, kézi számla, forint alapú – eddig változatlan. A vevő adatainak feltöltése előtt a vevő státuszára kérdez rá a program. Bár enélkül tovább tudunk haladni, mégsem javaslom, hogy kihagyjuk azt a menüpontot, mert majd a végén hibát fog jelezni. A vevő státusza háromféle lehet:
- Belföldi áfa alany – ezt eddig is fel kellett tölteni
- Nem áfa alany, belföldi vagy külföldi természetes személy
- Egyéb
Az egyéb rovatban a belföldi nem áfa alany, nem természetes személy, továbbá a külföldi áfa alany, vagy nem áfa alany, nem természetes személy ügyfeleket kell feltüntetni. Ha gondot okoz a választás, tartsuk magunkat néhány egyszerű szabályhoz:
Belföldi áfa alany az, akinek magyar adószáma van, legyen az cég, egyéni vállalkozó vagy egyéb szervezet. Nem áfa alany természetes személy az adószám nélküli „magánember”, aki például azért kér számlát, mert biztosítási, bírósági eljárásban azt kifizetik neki. Az egyéb pedig minden más, például külföldi cég, amelyik majd a saját országában számolja el a bizonylatot.
Miután kiválasztottuk a vevő státuszát, ismét az ismerős felületen haladunk tovább. Azonban az új tétel hozzáadása után az eddigiektől eltérően egy felugró ablak jelenik meg. Itt kell kitöltenünk a szolgáltatás megnevezését (taxi szolgáltatás, taxifuvar, vagy egyszerűen csak taxi), majd a „mennyiségi egység meghatározható-e” kapcsolót kapcsoljuk ki.
Az áfa tartalom százalékos jelölése sort hagyjuk ki (eddig ide 0%-ot írtunk, de most nem lehet), hanem az adómentesség jelölése sort nyissuk le, és válasszuk az „alanyi adómentes” szöveget. Ezután következik az „adómentesség leírása” sor. Erről még senki nem tudta megmondani, hogy mit jelent, vagy, hogy mit kell ide írni, a tájékoztatóban nincs róla szó, az adóhatóságnál feltett kérdésemre azt ígérték, hogy visszahívnak. Nem hívtak…
Mindenesetre bármit írunk ide, azt elfogadja a program. Én az „alanyi” szót, vagy az „AM” jelet írom. Ezt majd még egy sorban meg kell ismételni (ha valakinek információja van arról, hogy ennek a sornak mi az értelme és mit kell ide írni, kérem jelezze).
A kitöltés a továbbiakban már a szokásos, még kétszer be kell írni a bruttó összeget, és a feltöltésre kattintani. Probléma esetén az ellenőrzés gomb segít, pirossal jelöli, hogy hol hibáztunk.
Fentiek értelemszerűen csak az alanyi áfa-mentes taxis vállalkozókra vonatkoznak.
oli
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kormány által kihirdetett humánjárvány veszélyhelyzet miatt a Főpolgármesteri Hivatalban
2020. november 16. napjától
az ügyfelek személyes fogadása határozatlan időtartamig szünetel,
az Adó Főosztály Ügyfélszolgálati Irodája zárva tart.
Az Adó Főosztályon a munkavégzés továbbra is zavartalanul folyik.
Kérjük, hogy beadványaikat elektronikus úton (online, vagy e-papír szolgáltatás) szíveskedjenek benyújtani.
Kérdéseikkel, esetleges problémáikkal – a telefonvonalak várható leterheltsége miatt – lehetőség szerint telefon helyett forduljanak tájékoztatásért munkatársainkhoz e-mail-ben az alábbiak szerint:
| – | helyi iparűzési adóbevallással kapcsolatban: hipabevallas@budapest.hu |
| – | iparűzési adóalany-nyilvántartással kapcsolatban: hipanyilvantartas@budapest.hu |
| – | befizetett iparűzési adóval kapcsolatban: hipapenzforgalom@budapest.hu |
| – | meghatalmazás bejelentés, adóigazolási kérelem kitöltésével kapcsolatban: hipaugyfelszolgalat@budapest.hu |
| – | előlegmérséklési kérelmekkel, részletfizetéssel kapcsolatban: hipahatosagiugyek@budapest.hu |
| – | egyéb más ügyekben: adofoosztaly@budapest.hu |
Szíves együttműködésüket és megértésüket köszönjük!
Katások és adótartozás
A hatályos jogszabályok alapján, ha a kisadózó vállalkozó (vállalkozás) tartozása december 31-én meghaladja a 100 000 forintot, az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát.
Ma már ez nem automatikus. Először határozatot küldenek róla. Ha a kisadózó megfizeti a teljes adótartozását a határozat véglegessé válásáig, (általában 15 nap) akkor nem esik ki ebből a kedvező adózási formából.
A határozatot ma már soha nem postai úton kézbesítik, hanem az ügyfélkapus tárhelyre küldi a hatóság. A tárhelyre érkező minden dokumentumról email értesítést kap az ügyfél az ügyfélkapun megadott címre. Érdemes ezt mindenképpen figyelemmel kísérni.
A tartozás megfizetését jelenti:
- ha a kisadózó legkésőbb az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig adótartozását minden adónemre vonatkozóan megfizeti
- az adóhatóság az adótartozás teljes összegére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy
- az adóhatóság a tartozást méltányosságból elengedte és az engedélyező határozat véglegessé vált.
Azért ez utóbbiban ne reménykedjünk nagyon…
Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Ez az újabb adócsökkentés évi ötmilliárd forintot hagy az ügyintéző magyar állampolgároknál és vállalkozásoknál – hangsúlyozta.
Az egyik legrégebbi múltra visszatekintő állami bevétel a közigazgatási hatósági eljárási illeték, amelyről éppen a koronavírus-válság idején mondott le a kormány – jelentette ki Izer Norbert.
“Azzal együtt, hogy az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódó befizetések évszázadokkal korábban még a királyi, császári udvar bevételét gyarapították, és a bélyeg formában történő fizetés mellett megjelent a banki utalás; de adózástörténeti szempontból mégis a legfontosabb dátum a 2021. január 1-je, amikortól ezen eljárások illetékmentesek lettek” – fogalmazott.
Főszabály szerint 2021. január 1-jétől az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek eljárási illetékkötelezettség alá – emelte ki a jogszabályváltozás lényegét az államtitkár. Mint mondta, az intézkedés amellett, hogy évente ötmilliárd forinttal többet hagy a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, az ország versenyképességét is javíthatja. Az ügyintézés is gyorsabbá, és az állam oldalán is egyszerűbbé válik. Az ügyintézőnek nem kell ellenőriznie az illetékfizetés megtörténtét, rögtön az adott ügyre összpontosíthat.
Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessé válásával a cégeknek például ingyenes lesz a korábban még 10 ezer forintba kerülő adóügyi méltányossági kérelem. Ez most, a koronavírus-válság miatt nagy segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került cégeknek – emelte ki az államtitkár.
Idéntől gyakorlatilag megszűnik az általános, háromezer forintos illetékfizetési kötelezettség. Így több igazolás is ingyenesen beszerezhető. Január 1-től már nem kell illetéket fizetni a többi között a közös háztartásban élésről, az életvitelszerű helyben lakásról, az élettársi kapcsolatról vagy a telephely alkalmasságáról szóló igazolás kiállításáért, továbbá a birtokvédelmi eljárásért. A jegyzőnél tett bejelentésekért sem kell fizetni, így például a kereskedelmi tevékenység bejelentésért sem – sorolta Izer Norbert.
A január 1-től hatályba lépő kedvező változás révén nemcsak az általános, háromezer forintos illeték szűnt meg, hanem több elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő, speciális illetéktétel is. Azaz már nem kell eljárási illetéket fizetni az elsőfokú építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokért (például építési, bontási, használatbavételi engedélyezési eljárás, a használatbavétel tudomásul vétele), illetve a közigazgatási eljárásban kiállított, nem díjköteles másolatokért, kivonatokért – ismertette az államtitkár.
Az adminisztrációs terhek csökkentése legalább olyan fontos, mint az adóterhek csökkentése – húzta alá Izer Norbert.
“Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessége egy olyan kiemelt kormányzati intézkedés, amely napjaink két legfontosabb adópolitikai célkitűzését egyszerre teljesíti” – jegyezte meg az államtitkár.
Forrás: MTI
