Néhány őrült ötlet – nem csak a meleg időkre

Tovább

Töltött csirke, diópálinka és jó étvágy

Tovább

Diópálinka, kovászos uborka és pisztráng – kissé nehezítve

Tovább

Milánói spagetti – ahogy én szeretem

Tovább

Töltött paprika és a végére palacsinta

Tovább

Szegedi javaslatok

Tovább

Kihasználtam pár szabad órát, s a nyugdíjas kor előnyeit, délelőttön útra keltem, s villamosoztam egy hosszabb szakaszon, így nézve meg a város forgalmát. Az egyes  villamos vonalán végigmentem Óbudától Újbudáig, s vissza.

A villamosról lehet bámészkodni, a vezetőülésből kevesebb látszik

Tovább

 

Igaz, most kissé belelkesedtem, s izgalmas ételeket készítettem, de lehet, hogy sokan most csak olvastok, esetleg kacérkodtok a gondolattal, hogy kipróbáljatok néhány új dolgot. Ám lehet, hogy jó vidéki gyereknek, vagy keletjáró turistának nem mondok újat ezekkel az ételekkel.

A tavasz, a napsütés és az Alföld

Szóval ott kezdeném elébb, hogy némi munkák ismét az Alföldre szólítottak, nem messze a Tisza partjától, szép, napsütéses időben. Dolog végeztével a fasor szélén észlelém ám, hogy gyönyörű szép csalános növekszik.

Ötlettől vezérelve – mivel kesztyűm is volt,- hát szedtem egy szatyor friss csalánlevelet, amihez fejben már receptem is volt.

A csalánt  a konyhában megmostam, lecsepegtettem, majd egy maroknyira forró vizet öntöttem, legyen elébb egy jó csalán teám, kiskanálnyi mézzel. Ez igen egészséges ital a szervezetnek, s már régen nem kóstoltam. Ezek után kezdeményeztem egy tejszínes csalán-krémlevest, a következőképpen.

Tejszínes csalán-krémleves

Kevés olíva olajon és vajon egy kis fej aprított hagymát és egy gerezd fokhagymát pirítottam, majd reá vetettem a laskára vágott csalán leveleket, s egy deci száraz, fehér borral meglöttyintve pároltam. Alaplé hiányában egy leveskockát dobtam bele, s felengedtem mintegy 6 deci vízzel, így forrt egy darabig. Ekkoron sóztam,  borsoztam, s adtam még hozzá kis kanálnyi őrölt szerecsendiót, valamint egy kanálnyi medvehagyma pestót is, amit még tavasszal tettem el. Ekkor, az állagát figyelembe véve, egy kevés keményítővel kicsit sűrítettem, valamint hozzá öntöttem egy deci főzőtejszínt  is.  Ezután már csak a botmixer következett, hogy krémesre pépesítsem a levest. Tálalásnál díszítettem kevés tejföllel, pár csepp tökmagolajjal, s szórásnyi szezám-maggal. Nos, az történt, hogy az egész elfogyott, nem maradt semmi másnapra, megérte a fáradozást.

Aztán következett egy ázsiai étel, lehet Thai, Kínai, vagy Vietnámi az elnevezése, mivel hasonlóan készítenek ilyetén fogást, szóval sertés csíkokat pirítottam.

Az étel amúgy egyszerű, csak sok az összetevője, előkészülete, de aztán meg szinte kapkodni kell a műveletekkel, hogy a végeredmény friss, roppanós legyen.

A hozzávalók, kínai alapanyagok

Felsorolom, mi minden került bele, de megjegyezném, hogy az alkatrészek felcserélhetők, akár elhagyhatók, azt használunk, ami van. Tehát: sertéshús csíkozva, olaj,  ázsiai tésztaféle, hagyma, fokhagyma, gyömbér, paprika, káposzta, áztatott fafül-gomba, babcsira. A fűszerek: só, bors, “ötfűszer” keverék, szójaszósz, csípős csili, keményítő, és(!) Na-glutamát /MSG/!

Az utóbbiról talán többen hallottak ezt-azt, ez az úgynevezett ízfokozó anyag, amit a keleti konyha szívesen használ, mert valóban segíti az íz érzékelését,  tehát finomabbá tesz az ételt. Persze ebből nem kell sok, egy mokkás kanálnyi elég.

Tehát, a húst megforgatom kukorica-keményítőben, majd forró olajon pirítom pár percig. Ekkor kiszedem, s az olajra jöhetnek a zöldek, ha lehet, keménységi sorrendben, s mindent csak pár percig pirítok.

Már készül, éppen sütés közben

Közben az említett fűszereket hozzáadom, visszateszem a húst, meglocsolom szójával, csípős csilivel, s hogy ne legyen túl száraz, egy kanálnyi vízben oldott keményítőt is adok hozzá. Közben a kínai tésztát főztem, csak 4 percig, s leszűrve ezt is belekevertem, a végén gazdagon vágott petrezselyemmel hintettem. Mivel volt még csípős csirkeszárnyam, hát ezzel együtt tálaltam, s régi szokásomhoz híven pálcikával falatoztam a keleti ételt.

Tálalva

Még megjegyezném, hogy tehetünk bele rizstésztát is, de azt nem is kell főzni, csak pár percre forró vízbe áztatni, s leszűrve már mehet is az ételbe.

Még egy gondolat, ez az étel akkor igazán jó, ha minél erősebb. Már aki szereti.

Remélem felkeltettem az érdeklődést, jó étvágyat kívánok:

Soós István ex City-22, a fakanalas

 

 

 

 

 

Végre a tavasz melege lehetővé teszi az önfeledt kerti bulikat, s már a gyöngyvirág is szépen rezeg, hát odatettem magam is a szokásos bográcsot, amiben körmös-csülkös pacal készült.

A kertekben már nyílik a gyöngyvirág

Persze ezt most nem részletezem, ne ismételjem önmagam, a receptről már írtam régebben.

Most inkább egy levesről és egy Brassóiról  írok néhány sort.

Szeretem a leveseket, még ha egyszerűek is, legalább gyorsan megvannak.

Készül a körmös-csülkös pacal, természetesen bográcsban

Ez most tárkonyos-tejfölös krumplileves, vékony sonka csíkokkal, virsli karikákkal. A kockára vágott burgonyát feltesszük főzni, bele még tárkonyt, sárgarépát, s ha van kéznél, némi gyökeret is lehet. Ízlés szerint fűszerezzük, s mellette pirítunk egy kis fej hagymát és egy gerezd fokhagymát kevés zsiradékon.

Tárkonyos-tejfölös krumplileves, vékony sonka csíkokkal, virsli karikákkal

Gyenge rántás lészen, adok hozzá egy kanál lisztet, valamint egy kis kanál piros paprikát, s így rántást készítek. Hozzá lehet habarni egy pohár tejfölt, s ez adjuk a leveshez sűríteni. A virslit és a sonka csíkokat külön pirítottam, s így tettem a levesbe. Összeforraltam, és ezzel készen is vagyok. Díszíteni lehet tejföllel, petrussal.

Szóvá tették a családban, hogy egy Brassóit már régen ettek, hát azt is elkészítettem. Sokan szeretik, de valahogy ritkán kerül az asztalra, pedig elég egyszerű étel. Igyekeztem az eredeti recept alapján dolgozni, s nem dobáltam bele oda nem illő dolgokat.

A körmös-csülkös pacal, tányéron

A kockára vágott sertéshúst, ami lehet lapocka, vagy comb is, megpörköljük úgy, hogy némi olajon, vagy zsíron némi szalonna csíkokat és kis fej hagymát futtatunk, s erre dobjuk a húst. Fehéredésig sütjük, majd só, bors bőven és 4-5 gerezd fokhagyma kerüljön bele, később némi majoránnát vethetünk reá. Sütés közben levét pótoljuk, akár kevés vízzel, de én jelen esetben fehér bort használtam, jelesül tokaji száraz furmintot. Mikor már puhult, még hintettem egy mokkás kanálnyi piros paprikát, ami éppen csak megszínezte, s vigyáztam, hogy a végére maradjon alatta megfelelő mennyiségű szaft is. Mindeközben a felkockázott burgonyát bő, forró olajban megsütöttem szép aranysárgára, s ezek után tálaltam.

A Brassói, ahogy én szeretem

Van aki összekeveri a húst a krumplival, én inkább  egymásra halmozom a tányéron, nekem így jobban tetszik. De ez már csak ízlés kérdése. Friss, vágott petrezselyem segít a tálalásnál, s bármely savanyúság is jöhet mellé.

Jó étvágyat kívánok:

Soós István ex City-22, a fakanalas

 

A Boszporusz mellől megérkezvén, újabb kalandom volt, már amennyiben a munka kaland is lehet. Mentesítő munkánk során egy külszíni lignit fejtés környékét tisztítottuk meg, s a bányaterület látványa impozáns volt, ritkán jutni hasonló területre.

Távolban a bánya

Innen megérkezve berontottam a konyhába, s elővettem egy ajándékba kapott nyulat, amit terveimnek megfelelően egészben sütöttem meg.

De lépjünk egy kicsit vissza az időben, mivel a nyúl pácot kapott, s három napig érlelődött. Fokhagyma-spékelést kapott, s egyéb fűszereket is, miként só, bors, rozmaring  koriander, stb. Majd beolajozva várta hűtőben a jeles napot.

Pácolva és a sütésre előkészítve a nyúl

Szóval, baconnal betakargatva, végeit fóliával védve került a sütőbe fólia alatt, némi sör kíséretében.

Egy óra húsz perc után fólia nélkül, a pecsenye levével locsolgatva, még pirosra sütöttem.

Igyekeztem jól dolgozni, mivel rokonokat vártunk szerény névnapi ünneplésre, beleadtam mindent, amit lehetett. Kívánságra petrezselymes zsemlegombóc kísérte a jószágot, csiperkegombás mártással.

A zsemlegombóc három zsemléből készült, amit megpirítottam, majd felkockáztam. Két tojást két deci tejjel elhabartam, sózva, borsozva, kis gyömbérrel és friss petrezselyemmel  ízesítve. Ebbe beleforgattam a zsemlét, majd lisztet szórtam reá, s addig kevertem, liszteztem , míg az állaga formálható lett, s ekkor forrásban lévő vízben kifőztem a gombóccá formált anyagot. A főzési idő mintegy tíz perc, ekkorra átpuhul, szűrőkanállal kiszedjük, s melegen tartjuk.

Minden kész, már csak tálalni kell

A csiperkegombát apróra vágjuk, kevés kacsazsíron párolt hagymára dobjuk, s addig pároljuk, míg a levét eléggé elveszti. Sózzuk, borsozzuk, kevés szerecsendióval és két csipet bazsalikommal fűszerezzük. Ezután egy jó pohár tejfölt belehabarunk, s összefőzzük. Állaga így elég sűrű lészen, de ha mégsem, akkor egy kevés keményítővel sűríthetjük.

Tálalásnál a nyulat feldaraboljuk, s a tányéron a pecsenye mellé helyezzük a gombócokat, amit meglocsolunk a gombamártással. Kínálhatunk hozzá csemege uborkát. A nyúl szereti a rozé bort, vagy a vöröset is.

Nem maradt más, mint a mű elfogyasztása. Nem volt vele gond

Mi sem utasítottuk el.

Az étel finom volt, a bátrabbaknak ajánlom, ha hozzájutnak egész nyúlhoz, érdemes kipróbálni.

Jó étvágyat kívánok:

Soós István City ex-22, a fakanalas