Köteles vagyok-e bankszámlát nyitni?

A vállalkozók és vállalkozások közül egyedül az alanyi áfamentes egyéni vállalkozók köre nem köteles vállalkozói bankszámlát nyitni, mindenki másnak kötelező. Megjegyezzük azonban, hogy az egyre elterjettebb kártyás viteldíjfizetés és a POS terminál használata ma már indokolttá teszi a bankszámla nyitását. A vállalkozás bevételeinek elkülönítése érdekében vállalkozói számla nyitása ugyan nem kötelező, de megfontolandó.

 

Kell-e bélyegzőt használnom?

A bélyegző használata nem előírás, viszont célszerű abban az esetben, ha a taxis számlát ad ki. A számla kézzel való kitöltése időigényes, és a felhasználó részéről gyakran nehezen olvasható. A bélyegzőre javasolt adatok minimálisan a vállalkozó neve, székhelye, adószáma, nyilvántartási száma, továbbá kata alapján adózók esetén a „kisadózó” megjelölés is.

 

Miért kell ráírnom a lakcímemet a kiadott számláimra?

Nem kell ráírni a lakcímet. A székhely címét kell a számlán feltüntetni, bár tudjuk, hogy ez az esetek túlnyomó részében megegyezik a vállalkozó lakáscímével. A miértre pedig az a válasz, hogy azért, mert a vonatkozó jogszabály előírja. A vállalkozó neve, címe és adószáma nélkül a kiadott bizonylat nem minősíthető sem nyugtának, sem számlának.

Fizethetem havonta az adóelőleget?

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékaikat havonta, adóelőlegeiket negyedévente kötelesek fizetni. Azt, hogy valaki az előírtnál sűrűbben fizet, azt semmiféle szabály nem tiltja. Az adóbevallásban a negyedéves előlegek lesznek feltüntetve, az adóhatóság ennek figyelembevételével számítja az esetleges késedelmet.

Kata alapján adózók azonban havi fizetésre kötelezettek, függetlenül attól hogy főállású, másodos, vagy nyugdíj melletti vállalkozóról van szó.

 

Ha majd nem tartok igényt a nyugdíjra, akkor is fizetnem kell a nyugdíjjárulékot?

Furcsa állapotok uralkodnának, ha mindenki eldönthetné, hogy fizeti adóit és járulékait, vagy nem. Gyanítom, legtöbben nem fizetnének…  A lényeg: főállású vállalkozó legalább a mindenkori minimálbér (és az érvényes szorzók) alapján köteles fizetni járulékait – ha tetszik neki, ha nem. Katás vállalkozók nem fizetnek külön járulékot, azt a kata befizetésével letudják.

 

A drosztokért fizetek. Megállhatok a taxidroszt végében, amíg elmegyek ebédelni?

A taxiállomásokról szóló fővárosi szabályozás szerint a droszt a taxik várakozására szolgál, de csak  fuvarfelvétel céljából. Vagyis nem hogy egy ebéd időtartamára, de még egy percre sem szabad a taxit bezárva a droszton hagyni akár elöl, akár hátul. Voltak már javaslatok e szabály módosítására (várakozást jelző tárcsa, stb.), de jelenleg ez az előírás.

 

Évek óta nem kapok adófolyószámlát. Honnan tudjam, hogy állok?

A főállású és másodos egyéni vállalkozók több mint tíz éve, 2006 óta elektronikus ügyintézésre kötelezettek. Az ehhez szükséges feltételeket a vállalkozó saját maga, vagy könyvelője segítségével teremti meg. Az elektronikus ügyintézés célja sok más mellett a költségek csökkentése is, így az adóhivatal már nem küld folyószámla-kivonatot, hiszen az az ügyfélkapun keresztül bármikor naprakészen megtekinthető.

 

Katás vállalkozóknak is kell könyvelő?

A katás adózási módot (hivatalos nevén: kisadózó vállalkozók tételes adója) bevezetése óta egyre többen alkalmazzák. Előnye, hogy egyszerű, nem kell a tételes könyveléssel bajlódni. Valamilyen nyilvántartást vezetni azonban itt is kell, hiszen az éves bevétel csak úgy állapítható meg. Arról pedig bevallást is kell adni. Ezért, és az elforduló eseti ügyintézések lebonyolítása céljából (adóigazolások kérése, adatmódosítás, határozatok értelmezése, stb.) mégiscsak megfontolandó szakembert megfizetni.

 

Mikor érdemes nyugdíjba menni?

Egyéni vállalkozók esetében vélhetően a tényleges nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal. Alkalmazottaknál lehetnek más szempontok is, de a vállalkozó maga fizeti járulékait, így nem érdekelt abban, hogy csak a magasabb nyugdíj elérése céljából további évekig fizessen. Egyetlen kivétel van, amikor az egyéni vállalkozó nyugdíjba-menetele az év vége felé, novemberben, decemberben lenne esedékes. Az elérendő magasabb nyugdíj érdekében ilyenkor érdemes lehet még egy-két hónapot ráhúzni, és csak a következő év elején – már magasabb szorzókkal – nyugdíjba menni.

 

Inzulinos cukorbeteg vagyok. Úgy tudom, van erre valami adókedvezmény

A személyi kedvezményt (más néven súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt) a 335/2009. Kormányrendeletben felsorolt betegségekben szenvedő, illetve fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek érvényesíthetik személyi jövedelemadó alapjukból. Bizonyos típusú cukorbetegségre érvényesíthető, a szakorvos az ún. BNO kód alapján határozza meg. Az állapot fennállása alatt érvényesíthető kedvezmény összege havonta a mindenkori minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezmény csak a személyi jövedelemből vehető igénybe (tehát katából NEM!), feltétele orvosi igazolás megléte. Az igazolást nem kell beküldeni, csak egy esetleges ellenőrzés során felmutatni.

-oli-