Kérdések és válaszok, taxisokról – taxisoknak

Micsoda hülye kérdés, természetesen pénzért, a megélhetésért – vághatnád rá rögtön, de azért ennél szélesebb a spektrum. Megkérdeztem néhány kollégát, hogy neki mi a motivációja, mi az elsőrendű cél, amiért ezzel a tevékenységgel biztosítja jövedelmét.

Csapattag, 45 éves

Házépítésre vettünk fel hitelt 25 éves futamidőre. Ebből 15 már letelt, de ma több tartozásunk van, mint amikor elkezdtünk törleszteni. Szerinted miért dolgozom 12 órákat még a hétvégén is? Hogy fedél maradjon a fejünk felett! Idén meg még autót is kell cserélnem, hát felveszek még egy hitelt a többi mellé. Szerinted mikor lesz ennek vége?

Hiéna, 52 éves

Nem bírom a kötöttségeket, voltam már két társaságnál is, de mindenhonnan kirúgtak. Igen, bevallottan hiéna vagyok, mert a napjaim nagy része abból áll, hogy bujkálok és menekülök az ellenőrzések elől. Van, hogy naponta csak két-három fuvarom van, őket „leveszem” ha tudom, főleg ha külföldiek. Hogy miért? Ötvenen felül már mibe tudnék kezdeni? Pénz meg kell, mert a feleségem nem dolgozik, a legkisebb gyerek is otthon lakik még…

Mezítlábas, 56 éves

Végre találtam egy olyan drosztot, ahonnan nem kergetnek el, onnan dolgozom. Nem könnyen, de annyi van, amennyiből megélek, többre azonban nem futja. Csapathoz menni nem tudok, mert elég sűrűn betegeskedem, a tagdíjat ilyenkor nem tudnám fizetni. Két év múlva lesz tíz éves az autóm, egyelőre fogalmam sincs, miből fogom kicserélni…

Csapattag, 32 éves

Szerettem volna összeköltözni a barátnőmmel, ezért az elmúlt években látástól vakulásig dolgoztam, hogy tudjunk venni egy közös lakást. Ez megtörtént, sőt azóta van egy gyerekünk is. Tudod te mekkora öröm apának lenni? Tudod te milyen jó érzés, amikor hazamész, és gyerek meglátva téged a karját nyújtja feléd? Na azóta nem dolgozom sokat, igyekszem minél több időt a családdal tölteni. A taxizásban az a jó, hogy magad oszthatod be az idődet.

Csapattag, 64 éves, nyugdíjas

Hogy miért dolgozom? Mert nem bírom abbahagyni! Egyszerűen el sem tudom képzelni, hogy csak otthon ücsörögjek! Na persze ez csak az egyik ok. A másik, hogy annyi ezer forint a nyugdíjam, mint ahány éves vagyok. Szerinted mire elég havi hatvannégyezer forint? Jó, az asszony még aktív kereső, de akkor is. Elég nagy házunk van, télen a fűtésszámla van, hogy eléri a hatvanezret. Hát ezért…

Csapattag 29 éves

Este hét előtt nem jövök ki, mert megőrülök a napközbeni forgalomtól. Igen, éjszakás vagyok. Hét-nyolc körül kezdek, éjjel kettő után már ritkán vagyok kint. Ha ügyesen helyezkedsz, ennyi idő alatt meg tudod keresni a tervezett pénzed. Volt, hogy kijöttem délután négykor, mert „kértek” rá a csapatvezetők, de négytől hétig általában egy, maximum két fuvart tudok megcsinálni ebben az őrült forgalomban. Egyszerűen nem éri meg! Időnként kint maradok hajnalig, és elcsípek egy repteret, mert az majdnem haza visz…

Mezítlábas, 67 éves, nyugdíjas

Feleségem is nyugdíjas, neki szerencsére jóval magasabb a nyugdíja, mint az enyém. Van egy kis lakásunk, ki is van fizetve, elvileg megélnénk szerényen a kettőnk jövedelméből. Viszont van négy unokám, és én szeretek adni! Szeretem őket minden alkalommal meglepni, és látni az arcukon az örömet. Hát ez éltet. De autót cserélni már nem fogok…

Csapattag 54 éves

Hát, lehet hogy én ki fogok lógni a sorból a válaszommal. Feleség (jól keres), egy gyerek, tehermentes belvárosi lakás. Napi 8-10 órákat dolgozom, sokat keresek, de nem kényszerből, hanem mert imádok utazni. Mondhatom, hogy szinte már bejártam a világot. Európán belül már majdnem minden országban voltam, megjártam az Egyesült Államokat és a Közel-Keletet.  Legújabb vágyam Afrika. Ez már nagyobb falat, de most erre hajtok.

Csapattag, 42 éves

Örülök, hogy szembesítettél ezzel a kérdéssel. Alaposan átgondoltam, és szomorú eredményre jutottam: azért dolgozok, hogy kifizethessem a számlákat. Szörnyű, nem? Társasági tagdíj, adó, lakáshitel, autóhitel, villanyszámla, gázszámla, vízszámla, telefonszámla. Negyedévenként a biztosítási díjak. Félévenként az iparűzési adó. Évenként a drosztdíj. Fizetek a benzinkúton, az autószerelőnél, a taxiórásnál és a pénztárgépesnél. Több most nem is igen jut eszembe, pedig nyilván van még bőven. Aztán ami megmarad, abból veszünk élelmet, ilyesmit. Ritkán, de tényleg nagyon ritkán elmegyünk az asszonnyal néhány napra üdülni. Még emlékszem, hogy gyerekkoromban a szüleimmel minden nyáron két hétig a Balatonon nyaraltunk.  Ma már egy hetet sem engedhetek meg magunknak. Négy-öt nap kiesés a munkából már felborítja a költségvetést. Lehangolt vagyok…

Lejegyezte: Nagy Zoltán

Neked is van történeted? Oszd meg velünk: taxisokvilaga@taxisokvilaga.hu