A támadás előtt 5 nappal ment nyugdíjba, még zrikálták is a kollégák, hogy kezdődnek a nyugodt nyugdíjas évek… Hát öt napig bírtam – mesélte Metropolnak Nagy Béla, akin közel 20 szúrt sebet ejtett utasa vezetés közben.
Ugyanolyan éjszakai műszak volt, mint a többi, leintett egy átlagos kinézetű – utólag kiderült 32 éves – illető a Nagyvárad téren a Heim Pál kórháznál. Kérte, hogy menjünk Pesterzsébetre – mondta a lapnak Nagy Béla, aki már 44 éve taxizik – Az utazás alatt végig beszélgettünk, teljesen átlagos útnak tűnt. Az utasom elmondta, hogy kevés a pénze, de ahova mennek, ott lesznek az ismerősei és majd ott kifizetik a fuvart. Miután megérkeztünk, több kört is mentünk az utcákban, több házra azt mondta, hogy ott lesznek az ismerősei, de semmi – mesélte a taxis.
Mielőtt kiértem volna a forgalmasabb Mártírok útjára, hirtelen elkapta az ingemet, hátrahúzott és egyből támadni kezdett. Ösztönösen odatettem a kezem, hogy védjem magam. Nem szúrást éreztem, hanem ütéseket. Igyekeztem kiszabadulni, de háttal nehéz volt. Próbáltam segítséget hívni a központi segélyhívón, de mellé nyúltam a dulakodás közepette. A telefon lefordult a helyéről és akkor láttam meg a kezem, hogy „rommá” van késelve. Csurom vér voltam. Az utas megállás nélkül szúrt, majd rám ordított, hogy álljak meg, mert különben megöl. Teljesen lefagytam. Ekkor befejezte a szurkálás – emlékezett vissza Béla.
Úgy fosztott ki, hogy közben még jobban lesokkolt. Leöntötte a kezem valamilyen folyadékkal.Azt kiabálta, „leöntelek, nehogy meggyulladj!”
Itt nagyon megijedtem, azt hittem, hogy meg akar gyújtani. Amíg meg nem szagoltam a kezem addig halálfélelmem volt. Ezután a férfi elszaladt, én pedig segítséget kértem. Az egyik kolléga 6 perc alatt odaért hozzám és szakszerűen ellátta a sebeimet, majd kórházba szállítottak, ahol azonnal megműtöttek.
A rendőrök még aznap elfogták a fickót. Ahogy meghallották, a történetet, egyből gyanították a bűnöző kilétét, aki 1-2 hónappal korábban szabadult. Többször támadott már meg taxisokat. Utólag belegondolva, teljesen tudatosan építette fel ezt az egészet a beszállástól kezdve – mesélte Béla.
Nekem mindennek hatására teljesen átalakult a magánéletem. Még a lábadozásom alatt elhagytak. Padlóra kerültem, és nehezen tudtam talpra állni. Nem volt hova mennem, gyakorlatilag az utcán laktam. Végül egy ismerősöm segített letelepedni egy nagyon kedves faluban. Azóta megismerkedtem életem párjával, aki hozzám költözött, így most ketten nevelünk egy 17 éves lányt, aki már apának szólít. Nagyon boldog vagyok! Bár Béla a szörnyű este nyomait élete végégig a kezén hordja, nyugdíjasként a mai napig taxizik Budapesten, olyan lelkesen, mintha ez lenne az első munkanapja.
Forrás: METROPOL
