Újabb lépés a karbonsemlegesség felé
Újabb kötelezettségvállalásokat jelentett be az Exxon a karbonsemlegességhez vezető út lerövidítése érdekében. A vállalat innovációi nem csak azt teszik lehetővé, hogy az átállás egyik vezérhajója legyen, de az általa kifejlesztett megoldásokkal, illetve az oktatásra gyakorolt hatások révén más piaci szereplők kibocsátáscsökkentési céljainak eléréséhez is hozzájárulhat.
A szükséges innovációs kapacitás és tőkeerő is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a karbonsemlegesség eléréséig vezető folyamatban a kibocsátáscsökkentést szolgáló technológiák finanszírozása, illetve az energiaellátás folyamatossága is biztosítható legyen – derül ki az Exxon „Advancing Climate Solutions 2022 Progress Report” kiadványából, amely a zöldátmenet gyorsítását szolgáló stratégiai lépésekre is kitér. Az energetikai szektor szereplői rendre felülvizsgálják karbonsemlegességi stratégiáikat és az eddig megtett intézkedéseiket azzal a céllal, hogy az újabb innovációs eredmények segítségével, illetve a változó társadalmi elvárásokhoz és piaci igényekhez alkalmazkodva minél hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék a nulla karbonkibocsátás elérésének folyamatát. Mint a fenti törekvés jegyében összeállított jelentés hangsúlyozza, az Exxon 2050-re kívánja elérni a karbonsemleges működést, de egyes részterületeken, például az Új-Mexikó és Texas határán húzódó Permia Basin olaj- és gázmezőn a kitermelés karbonlábnyomát már 2030-ra nullára tervezi redukálni.
Szintén a stratégia részét képezi a szén-dioxid-leválasztásba és -tárolásba irányuló beruházások fokozása, valamint a hidrogén-előállítás és a bioüzemanyag-gyártás fejlesztése. A bioüzemanyagok terén a kapacitásnövelés egyértelműen a bővülő piac igényeinek kielégítését szolgálja: a vállalat globális piaci prognózisa szerint a 2030-ig terjedő időszakban a legtöbb termékfajtánál, így a benzin, a dízel és a fűtőolaj esetében a kereslet stagnál majd, ugyanakkor a bioüzemanyagok esetében kiugró, 60 százalékos bővülésre lehet számítani. A terv része a vállalati szintű üvegházgáz-intenzitás 20-30 százalékos csökkentése (a 2016-os szinthez képest), 40-50 százalékos csökkentés az upstream területen, a metánintenzitás 70-80 százalékos mérséklése a vállalat egészére vonatkozóan, valamint az ún. fáklyázás, vagyis az olajkitermelés közben elégetett földgáz és egyéb gyúlékony gázok mennyiségének 60-70 százalékos csökkentése az évtized végéig.
Az Exxon a következő hat évben több mint 15 milliárd dollárt kíván befektetni az alacsony kibocsátású technológiákba, illetve a szén-dioxidnak a környezetből történő kivonásába. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: nem csak a klímacélok elérése tesz szükségessé robusztus beruházásokat, hanem az energiaellátás folyamatosságának fenntartása is. Az IPCC (az ENSZ klímaügyi kormányközi szervezete) forgatókönyve a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 Celsius fok alatt tartásáról – amit a klímaváltozási folyamat visszafordíthatósági küszöbének tekintenek – azt irányozza elő, hogy a világ olajkeresletét a 2019-es napi 97,4 millió hordóról 2050-re körülbelül 52 millió hordóra kell csökkenteni. Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) „nettó nulla” forgatókönyve NZE forgatókönyve 2050-re ennél is lényegesen alacsonyabb, napi 24 millió hordó keresletet irányoz elő. Ez drasztikus csökkenésnek tűnik, ugyanakkor a kitermelésbe történő invesztálás nélkül a jelenlegi olajmezők kimerülése miatt a kitermelés magától is ennél nagyobb mértékben, napi 11 millió hordónyira fog zuhanni. Még a már említett „nettó nulla” forgatókönyv is úgy számol, hogy mintegy 11 billió dollárnyi további beruházásra lenne szükség 2050-ig a kőolaj- és a földgázkitermelésben, hogy a világ energiaigényét kielégítsék.
Miközben 2050-ig a világ népessége várhatóan 9,7 milliárdra nő, a jövedelmek és a középosztály bővülése miatt az energiaigény is emelkedik, annak ellenére, hogy az energiahatékonyság növelése mérsékli az egy főre jutó fogyasztást. Az említett folyamatok nyomán a prognosztizált egyenleg 14 százalékos növekedést mutat a 2019-es szinthez képest. Az IEA úgy számol, hogy addigra a szél- és a napenergia a primerenergia-szükséglet 10 százalékát fedezi majd – megötszörözve a mai 2 százalékos arányt –, miközben a kőolaj és a földgáz részesedése még mindig meghaladja majd az 50 százalékot. Ezek a számok nem csak a zöldátmenet jelentős időigényére mutatnak rá, de arra is, milyen fontos, hogy a tényleges karbonsemlegesség mielőbbi elérése végett elegendő szellemi és anyagi erőforrás áramoljon az energiahatékonyság növelésébe, valamint a megtermelt szén-dioxidot a környezetből kivonni képes technológiákba.
Az Exxon mintegy 20 ezer tudóst és mérnököt alkalmaz többek között az alacsony energiaigényű technológiák, illetve a szén-dioxid-leválasztás és tárolás megoldásainak fejlesztése területén. A vállalat az elmúlt évtized során több mint 1000 tudományos publikációval és 10 ezer szabadalommal gazdagította a világot. Együttműködik nyolcvan egyetemmel, négy energetikai centrummal és az USA Nemzeti Laboratóriumainak hálózatával annak érdekében, hogy innovációi minél szélesebb körben hozzájáruljanak a klímaválság megelőzéséhez és a zöldátmenet lerövidítéséhez. Mindezek miatt a saját klímacéljainak elérése mellett hatékonyan tud hozzájárulni más piaci szereplők karbonsemlegességének eléréséhez is.
ExxonMobil Magyarország
