Újabb eljárások indulnak a VÉDA alapján
Húsz milliárd forintnyi lesz azoknak a közlekedési büntetéseknek az összértéke idén, amelyeket a VÉDA rendszer alapján szabtak ki autósokra. A rendszer azonban nem alkalmas minden szabálysértés, például az illegális gyorsulási versenyek megfékezésre – nyilatkozta Óberling József rendőr ezredes az InfoRádióban.
Óberling József ezredes
Meglehetősen pontos kimutatása van az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) arról, hogy melyek a leggyakoribb és legveszélyesebb közlekedési szabályszegések. Az első helyen – ez talán nem meglepetés – a gyorshajtás szerepel, a másodikon az elsőbbségi szabályok megszegése (főleg a nagyvárosokban, illetve a főútvonalakat keresztező mellékutaknál történnek emiatt balesetek), a dobogó harmadik helyére pedig a kanyarodás és irányváltoztatás szabályainak megszegése került.
Ez a három szabályszegési típus az összes közlekedési baleset mintegy 75 százalékát adja – mutatott rá Óberling József rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője. Hozzátette azonban, hogy kezd „felzárkózni” a biztonsági öv használatának elmulasztása, ezt is észlelik ugyanis a VÉDA kamerái.
„Talán az idei évre jellemző – és ilyen szempontból 2021 kilóg a korábbi évek sorából –, hogy mintha csökkent volna a biztonsági öv viselésének aránya. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több olyan ügy van, amelyben nemcsak gyorshajtás vagy záróvonal-átlépés, hanem még a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt is kell eljárást indítanunk” – mutatott rá az idei év váratlan tapasztalatára Óberling József.
A 2015 óta működő VÉDA rendszer által rögzített és indított közlekedési szabálysértések, szabályszegések évente nagyságrendileg 20 milliárd forintnyi bírságösszeget jelentenek, és az előzetes adatok szerint ez idén is ennyi lesz.
Sokkal több olyan helyszín van Magyarországon, ami indokolná egy ilyen kamera helyszíni telepítését, mint amennyire lehetőségünk van – szögezte le a rendőr ezredes, megjegyezve: egy ilyen helyszín kiépítése több tízmillió forintba kerül, és ez csak a kisebbik gond.
„A nehezebb ügy az, hogy egy nagyon bonyolult informatikai rendszerbe kell integrálni a mérőhelyszíneket és ennek is végesek a kapacitásai. Annak bővítéséhez pedig egy sokkal komolyabb, megint csak több tízmilliárd forintos beruházásra volna szükség” – mondta.
Az új kamerák helyének kiválasztásakor a közlekedésbiztonsági szempontok a döntők. Messzemenően támaszkodnak nemcsak a baleseti adatokra, a Magyar Közút Zrt. mint közútkezelő véleményére, hanem egy adott település önkormányzatának a véleményére is. Fontos szempontnak tartják, hogy olyan helyen és úgy ellenőrizzék a közlekedés rendjét, ahogy ez az ott lakóknak az érdekeit szolgálja.
Mint ismert, például a Váci úton és a Szentendrei úton előfordulnak illegális gyorsulási versenyek, és többen sürgetik, hogy szereljenek fel ezekre az útszakaszokra VÉDA-t. Óberling József szerint azonban ez nem egy általános érvényű megoldás minden problémára.
„Már csak azért sem, mert ameddig vannak olyan emberek, akik hajlamosak ilyen gyorsulási versenyeken részt venni, addig az egyik út bekamerázása és folyamatos ellenőrzése után át fognak települni egy másik helyszínre. Valójában a probléma igazi okát kell megszüntetni: azt, hogy egyes emberek örömüket leljék a közúti versenyzésben.”
A rendőr ezredes kiemelte: a budapesti rendőrök nagyon sokat dolgoztak azért, hogy ez a jelenség minimálisra csökkenjen: heti szinten tartanak ellenőrzéseket az érintett utakon, és most már kijelenthető, hogy illegális gyorsulási versenyek csak szórványosan történnek és nem is szervezett formában, inkább csak spontán kialakult versenyhelyzetek figyelhetők meg.
„Figyeljük egyébként azokat a közösségi csatornákat is, ahol ezek a versenyek régebben szerveződtek, és nem látunk erre utaló jeleket” – jegyezte meg Óberling József.
A Szentendrei és a Váci út csábereje természetesen nem csökkent: az utak kiépítettsége, a sávok száma, a hosszú egyenes szakaszok – főleg az esti, éjszakai órákban, amikor a fényjelző jelzőberendezések sárga villogó jelzést mutatnak – egyeseket arra hívnak, hogy ott összemérjék a tudásukat és az autóik tudását. „De természetesen a budapesti rendőrök sem buták, és pontosan tudják, hogy mikor, hol kell lenni ahhoz, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő, vagy csak nagyon szórványosan.”
Felvetődött az a lehetőség is, hogy a lámpákat éjszakára nem állítják sárga villogásra, ám a szakember szerint bár a gyorsulási versenyek ellen ez megoldás lehetne, ám mindenki másnak bosszúságot okozna, hiszen indokolatlan az, hogy éjszaka, minimális forgalom mellett az egyébként tisztességes sofőrök lámpától lámpáig döcögjenek. A megoldás az, hogy a rendőrség ezeket az utakat folyamatosan felügyelet alatt tartja, meghallgatja az állampolgároktól érkező bejelentéseket, gyorsan reagál, és ha „baj van”, nagyon rövid időn belül ott tud lenni és rendet tud teremteni.
Óberling József megjegyezte, aki illegális gyorsulási verseny miatt bejelentést tenne, az bizalommal hívja a 112-es számot. A rendőrség pedig a reagáló képességét folyamatosan figyelemmel kíséri és teszteli, hogy ne késlekedjenek a közbelépéssel, hiszen egy-egy ilyen esemény gyorsan lezajlik. „Különösen Budapesten, de ugyanez a nagyvárosok mindegyikére jellemző, 1-2 perces reakcióidővel vagyunk a helyszíneken, ilyen tekintetben tehát nincs időveszteség” – hangsúlyozta az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője az InfoRádióban.
k.z.t./fotó: rendőrség
