Amikor 1982-ben az első magántaxik megjelentek az utcán, a tarifa 6-6-1 volt. Majd, miután az utasok megszerették a “maszekokat” ez 8-7-2-re emelkedett. Ezt követően szépen lassan- árszabályozás hiányában – elkezdődött egy negatív árverseny. Ki tud olcsóbb lenni? Majd 1992-ben a “taxisok érdekében” eljáró érdekképviseletek és a hatóságok “összehozták”, hogy a taxiórában 8 tarifa lehessen. Eredetileg az egyik tömörülés 12 tarifát akart, de leszavazták. Ez aztán nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget, és az utasok ennek hatására, kezdtek elfordulni a szabadúszó taxisoktól a fuvarszervezők felé. A szakma pedig szépen lassan eljutott oda, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat. Erről, és a társaságok által alkalmazott, a dömpingárhoz igen hasonló továbbítási díjról fejti ki véleményét kollégánk 1995-ös írásában. Íme: