Kifogyhatatlan, mellékterméke a vízgőz
A közeljövő nagy kérdése, mi válthatja fel a kőolaj alapú hajtóanyagokat. Talán meglepő, de az alternatív, megújuló energiaforrások közül a hidrogén tűnik a legjobbnak a hagyományos üzemanyagok kiváltására, a többi ugyanis különböző okból korlátozott módon és mennyiségben érhető el.
A közlekedés komoly átalakuláson megy keresztül, a belső égésű motorok háttérbe fognak szorulni, a helyüket átveszik az elektromos autók. Ez egy viszonylag ismert közhely, ám az, hogy mit jelent részletesebben, alaposabban az „elektromos autók” kitétel, már egy bonyolult kérdés. Az biztos, hogy nincs egy jó megoldás.
Az Industry Week egy érdekes anekdotával érzékelteti azt a helyzetet, hogy az elektromobilitás nem feltétlen örvend osztatlan népszerűségnek: Henry Ford a T-modell bevezetésekor elmondta, hogy ha megkérdezte volna az ügyfeleit, hogy mit akarnak, a válasz így hangzott volna: „gyorsabb lovakat”. Talán mégsem olyan nagy baj, hogy nem a népszerűség alapján kezdett bele autójának fejlesztésébe a Ford atyja. Nem biztos, hogy a volánhoz ülők zöme tisztában van azzal a ténnyel, miszerint az XIX. század végén már kész volt a vízhajtású motor, vagy az 1930-as években Nikola Tesla elektromos autója már 130 km/h sebességgel, gyakorlatilag a légkörből nyert töltéssel bíró autóját már bemutatta.
Ma az olcsóbb és zöldebb gázolaj jelenti a „gyorsabb lovakat”, ha a sofőrök többségén múlna, ez lenne a válasz a környezeti kihívásokra.
Az alternatív hajtások között jelenleg az akkumulátoros elektromos a legnépszerűbb és legelterjedtebb megoldás. Ugyanakkor dolgoznak a napenergia használatán is, valamint az sem mindegy, milyen forrásból származik a felhasznált elektromos áram: az számít igazán zöld megoldásnak, ha megújuló forrásból származó árammal töltjük az elektromos autónkat.
Klasszikus megújuló energiának a szél vagy a nap erejéből származó áramot szokták nevezni, bár vannak természetesen más lehetőségek is.
Akadnak megoldások arra, hogy a nap- és a szélenergia esetében kiegyenlítsék az időjárás szeszélyeit, ettől függetlenül a természeti adottságoktól függően ezek az energiaforrások egyenlőtlenséget okozhatnak az elektromos hálózaton, nehéz hosszútávon tervezni a napsütéses órák számával és a szél rendszerességével. Kisebb, helyi hálózatokon, a helyi adottságok függvényében akár a nap-, akár a szélenergia kiváló megoldást jelenthet a zöld energiára, de egész országok számára túl kockázatos a jelenlegi technológiai fejlettség mellett – ráadásul az elektromos autók terjedésével a hálózatok terheltsége is nő.
Az elektromobilitás jelenlegi legelterjedtebb módja az akkumulátoros elektromos járművek használata. Ezen a téren a különféle lítiumos akkumulátorok kulcsfontosságú szerepet töltenek be, éppen ezért a lítium előállítása a járműipar egyik legfontosabb kihívása. Az elhasznált akkumulátorok ráadásul a fenti, szél- és napenergiával kapcsolatos kihívásokra is részben választ adnak az energiatározókkal, ugyanakkor a lítiumkészletek végesek – olvasható az autopro.hu összeállításában.
Az IndustryWeek szerint egyfelől a lítiumos akkumulátorok előállítási költsége, másrészt a lítium-ellátás stabilitása okozhat kihívást. Bár a cikk megjegyzi, hogy számtalan áttörést ért már el a tudomány az akkuk fejlesztésében, és várhatóak még hasonlóak, de csak a legritkább esetben lesz ebből kereskedelmi forgalomba kerülő, tömeggyártott akkumulátor.
A hidrogénből szinte korlátlan mennyiség áll rendelkezésre az univerzumban, attól nem kell félni, hogy kifogyna a készlete. Több nagyobb gyártó is próbálkozik a használatával, főleg a teherautók, buszok esetében terjed a technológia, bár ott van a Toyota Mirai példája is. Ezek ellenére még mindig nem egy elterjedt megoldás a hidrogénes hajtás, igaz, egyre inkább elérhető alternatíva a technológia fejlődésének hála.
A hidrogén előállítása és használata sem jár károsanyag-kibocsátással, tisztán ég. Akár égéssel, akár üzemanyagcellás megoldással állítanak belőle energiát, az egyetlen melléktermék a vízgőz. Ráadásul a hidrogén rendkívül hatékony megoldásnak számít a hajtásrendszerekben.
A hidrogén üzemanyagként való használata tehát számos szempontból előnyös, mégis még mindig több kihívás áll előtte: legfőképpen az infrastruktúra hiánya, ami gátolja a széleskörű elterjedését. A hidrogén energiasűrűsége jóval nagyobb a gázolajénál, azonban nagy mennyiségben való tárolásához azonban hatalmas, különleges tartályokra vagy barlangokra van szükség. Ennek költségeit ellensúlyozhatja, hogy a hidrogénnel hajtott járművek hatékonyabbak.
Az IndustryWeek szerint bizakodásra adhat okot, hogy jelenleg is számos olyan projekt zajlik csak az Egyesült Államokban is, ami a hidrogén üzemanyagként való használatát célozza – olvasható a cikkben.
Cash/fotó: Facebook
