90 napig tart az expedíció
A Csu Zsung marsjáró magyar idő szerint szombat éjszaka landolt a vörös bolygó felszínén, ahol három hónapig fogja tanulmányozni a marsi kőzeteket és a bolygó légkörét – közölte a kínai űrügynökség.
A Tienven-1 űreszköze még február elején, hetekkel az amerikai szonda előtt érte el a Marsot, azonban a Perseverance-szal ellentétben nem szállt le azonnal, hanem pályára állt a bolygó körül. A Tienven-1 által szállított leszállóegység három hónapnyi várakozás után magyar idő szerint május 15-én kezdte meg a landolási manővert, amit a kínai állami televízió nemzetközi kiadása szerint sikeresen végre is hajtott. Ezzel az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Kína lett a harmadik olyan ország, amelynek sikerült űreszközzel leszállnia a Mars felszínén.
A Csu Zsung sikere azt is jelenti, hogy a történelem során először van egyszerre három aktív rover a Mars felszínén, hiszen a kínai marsjáró és a Perseverance mellett még mindig üzemel a NASA korábbi marsjárója, a Curiosity is, ami csaknem egy évtizede érkezett meg a bolygóra.
A kínai űrügynökség elég sokat titkolózott a küldetéssel kapcsolatban, sokáig a marsjáró nevét sem hozták nyilvánosságra, a landolás pontos időpontja pedig csak csütörtökön derült ki a Kínai Tudományos Akadémia egyik tagja által tartott előadáson. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a NASA-val ellentétben a kínai űrügynökség nem is közvetítette élőben a landolást, de a következő napokban várhatóan több fotóra is számíthatunk majd a Csu Zsungtól.
Maga a leszállás hasonló forgatókönyv szerint zajlott, mint a Perseverance esetében, habár kisebb különbségek azért voltak a manőver végrehajtásában. A leszállóegység a légkörbe belépve lézeres távolságmérővel és mikrohullámú érzékelővel mérte fel a helyzetét és sebességét, a felszínhez közeledve pedig az önvezető autókhoz hasonló technológiával, kamerákkal és LIDAR-okkal igyekezett elkerülni a lehetséges veszélyeket. Míg a Perseverance leszállóegysége a felszín felett lebegve eresztette le a marsjárót, addig a kínaiak egy rámpával szerelték fel a saját leszállóegységüket, így a felszínt elérve a 240 kilogrammos Csu Zsung egyszerűen kigördült a talajra.
A kínaiak célpontja az Utopia Planitia volt, amely a Mars legnagyobb, 3300 kilométer átmérőjű kráterében található síkság. A kilencven marsi napra tervezett küldetés keretében a marsjáró itt geológiai méréseket fog végezni, a marsi kőzeteket és a bolygó légkörét tanulmányozza, valamint azt is megpróbálja kideríteni, hogy található-e vízjég az Utopia Planitia felszíne alatt – olvasható az űrügynökség jelentésében.
Cash/fotó:msn.com
