Nem árt megzabolázni a dübörgő paripákat
Itt a tavasz, egyre többször van jó idő, ami kicsalogatja az utakra a motorosokat is. A statisztikákat figyelve, áprilisban már meghaladja a motoros balesetek száma a félszázat és ez a szám augusztusra több mint duplájára nő. Tavaly tucatnyi halálos kimenetelű balesetet szenvedtek, de a pandémia előtt ez a szám ennek háromszorosa volt. A balesetek egy-két százaléka vezethető vissza műszaki hibára, a többit emberi tényező idézi elő. 
A kedvező időjárás beköszöntével ugrásszerűen megnő az utakon a motorosok száma, akiknél a baleseti kockázat átlag feletti. Ennek oka, hogy a motorosokat a gépkocsik vezetőire jellemző passzív biztonságtechnikai megoldások (karosszéria, energiaelnyelő zónák, biztonsági öv, légzsák) nem védik, így baleset esetén testük közvetlenül sérül.
A motorkerékpáros baleseteknek több oka is van, de a legkiemelkedőbb rizikófaktort az emberi tényezőben kell keresni, vagyis képességeiket túl-, gépük teljesítményét pedig alulbecsülik. Vezető baleseti ok évek óta a sebesség nem megfelelő megválasztása, az elsőbbségi jog meg nem adása, az irányváltoztatás szabályainak be nem tartása, és a szabálytalan előzés.
Ezek mellett nagyon fontos, hogy a magánéleti problémák okozta feszültséget ne a motorozás során vezesse le senki! Persze ez általánosságban is elmondható, ezért magától értetődőnek kellene tekinteni, hogy a járművezetés ne legyen egyelő a feszültség-levezetéssel.
Azt a műszaki szakértők is megerősítik, hogy gyakorlatilag nincs műszaki hibából eredő baleset, ha mégis, az nagyon extrém helyzet, például hirtelen defekt. Kár tehát kopott gumit és fékbetétet okolni a számokért…
Valóban meghatározó volt a védőfelszerelések fejlődése az utóbbi tíz évben, de egyrészt nem mindenki ruház be profi ruházatra, plusz nyáron, városban sokan nem is hordják. Arról nem beszélve, hogy ezek közvetlenül a balesetek számát nem csökkentik, legfeljebb bejelentett balesetekét. Ha nem sérül meg a vezető, és nincs másik jármű, akkor jó eséllyel rendőrt sem hív.
Mindezek a tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy tömegesen kezdtek elterjedni a fejlettebb vezetéssegítő rendszerek (pl. kanyar-ABS és IMU-alapú kipörgésgátló), de a balesetek száma ennek ellenére emelkedett, tehát a műszaki fejlődés is kizárható az okok közül.
Marad az emberi tényező, az egyre képzettebb – vagy kevésbé képzett – motorosok tömege. Hiszen csak a közlekedőkön múlik, akik nap, mint nap két vagy négy keréken gurulnak az utakon, mennyire figyelnek egymásra és mennyi balesetet okoznak! Amihez hozzájárul, hogy évente 11-12 ezer új nagymotor kerül forgalomba.
2019-ben összesen 766 motorbaleset jutott a hatóságok tudomására, 2020-ban ez 21,2 százalékkal csökkent, 599 volt. Mindez betudható a világjárványnak is. A halálos balesetek esetében, korábban 35 motoros vesztette életét az utakon, tavaly 12. Itt majd kétharmad csökkenés tapasztalható, ám a szakértők ezt szintén azzal magyarázzák: kevesebb hobbimotoros ült nyeregbe, mint a pandémiát megelőző évben. A közlekedésbiztonsági szakértők szerint, javítana a negatív eredményeken, ha a jogosítvány megszerzésén túl, tapasztalatokat is szereznének az ifjú vagy éppen második ifjúságukat elő motorosok. Az utánképzés mindig jól jöhet, nem csak hatósági büntetés következményeként és az sem ördögtől való, ha tavasszal, mielőtt nagyobb túrákra indulnak a motorosok, rutinpályákon és feladatokon újra összeszoknának paripájukkal, megismerve annak a képességeit és tisztába kerülni az egyéni lehetőségekkel, korlátokkal.
Fodor Donát (Dodor) motoros influenszer és újságíró csatlakozásával a Veszprém Megyei Balesetmegelőzési Bizottság megbízta Buvári Tamást, a veszprémi Szeretfilm Stúdió filmrendezőjét, hogy készítsen Veszprém megye egyik legnépszerűbb motoros útszakaszán egy kisfilmet, mellyel kellő mértékben lehet hatni a motoros társadalomra. A film elkészült – olvasható a magyar rendőrség honlapján.
k.z.t./fotó: rendőrség
