A jó közlekedésszervezés egyben hatékony kkv-támogató eszköz lehet, mivel ideális munkakörülményeket és logisztikai környezetet teremt számukra; ezt az alapvető elvárást fogalmazták meg kedden kiadott állásfoglalásukban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) valamint a résztvevő szakmai szervezetek vezetői.

 

Az MTI-nek küldött tájékoztatójuk szerint az állásfoglalást kialakító 8 szakmai szervezet összesen több mint 400 ezer vállalkozást képvisel Budapesten és az agglomerációban, akik együttesen 2023-ban 271 milliárd forint iparűzési adót fizettek be a főváros kasszájába.
Hangsúlyozták, hogy a gazdaság fejlesztése nem működhet a városi infrastruktúra fejlesztése nélkül. Ehhez azonban minden szereplő érdekeit figyelembe kell venni az egészséges kompromisszum kialakítása érdekében. Példaként hozták, hogy közel 100 ezer ember dolgozik Budapesten az építőiparban, amelynek tavalyi teljesítménye csak a fővároson belül 2500 milliárd forint volt. Megengedhetetlen, hogy az építőipari munkások 10 órás munkanapjukból 2-3 órát ingázzanak a dugóban, hiszen az a munkát akadályozza, az árakat pedig jelentősen emeli – írták.
Rámutatnak: Budapesten és Pest Vármegyében jelenleg 1328 ezer gépkocsi közlekedik, nagyjából 500 ezerrel több, mint az ezredfordulón. Ezt a növekményt kizárni nem lehet a városból, viszont megfelelő infrastruktúrával és közlekedésszervezési módszerekkel kezelni kell. A közlekedésszervezés jelenlegi gyakorlata nem fejleszti az infrastruktúrát, hanem mára inkább a gazdasági növekedés gátjává vált – mutatnak rá.
Az állásfoglalásukban felszólítják a fővárost, hogy azonnali hatállyal függessze fel a ‘Budapesti Mobilitás Terv 2030’ gépjárműforgalmat egyoldalúan korlátozó módosításainak véglegesítését, szüntesse meg az indokolatlan helyeken felfestett kerékpársávokat, a karókkal történő elválasztást pedig mindenütt szüntesse meg, és tegye lehetővé a tisztán elektromos gépjárművek Lánchídon történő áthaladását,
Ezek mellett felszólítják a fővárost, hogy segítse elő a belváros elkerülhetőségét biztosító, a forgalmat hálózatilag terítő kerületközi közúti fejlesztések megvalósulását (északi és déli Duna hidak és a megközelítésüket biztosító körúti elemek), támogassa az agglomerációs hivatásforgalomnak alternatívát nyújtó közösségi közlekedés fejlesztését, valamint teremtsen valós diskurzust az érintett szereplők között.

MTI