Egyre sötétebb jövőkép

Szenvednek a taxisok Európa-szerte, az elmúlt két évben a Covid–19 miatti korlátozások csak rontottak a helyzeten. Csakhogy a jövő sem hoz számukra sok jót: a nagyvárosok azon vannak, hogy kitiltsák a személyautókat a városközpontokból, és ez alól a bérautók sem kivételek – írja a Magyar Nemzet.

Lényegesen kevesebb rendezvény, vásár, szimpózium és fesztivál volt a Covid-19 miatti intézkedések következtében Európa-szerte a világjárvány kezdete óta. Pedig éppen az ilyen rendezvényeken kereshettek jó pénzt a taxisok. A nagy eseményeket, például a müncheni Oktoberfestet vagy a nagy kereskedelmi vásárokat azonban törölték, és 2022-ben sem rózsásabb a helyzet ebből a szempontból.

„Korábban, amikor egy-egy iparág szakmai tanácskozásra gyűlt össze, megteltek a szállodák, és az egész városban nem lehetett taxit kapni. Ma ugyanezt a rendezvényt online rendezik meg.” 

A jól fizetett vezető szakemberek ahelyett, hogy egyik városból a másikba utaznának, egyszerűen csak leülnek a képernyő elé. Nincs repülés, nincs taxi, így nem jut bevétel a bérautósoknak.

A berlini Taxik és Autókölcsönzők Szövetsége a vállalkozások számának meredek csökkenését regisztrálta Németországban a pandémia kezdete óta. Hamburgban ötvenéves, Berlinben harmincéves mélypontot ért el a vállalkozások száma – mondta Michael Oppermann ügyvezető a Focus Online portálnak. A szakember arra számít, hogy

„az év végére harmadával kevesebb szolgáltató lesz az utakon, mint a válság előtt.” 

Jelenleg is folyamatosan csökken a fuvarok száma, és még mindig hiányzik a koronavírus-járvány előtti megrendelések mintegy negyven százaléka – magyarázta Florian Bachmann, a Müncheni Taxiszövetség munkatársa a lapnak. Az ok alapvetően a korlátozásokban rejlik. Nincsenek vásárok, üresek a szállodák, nincs turista. Abban bíznak, hogy a korlátozások enyhítésével az üzlet ismét fellendül.

Az amúgy is feszült helyzet most még kritikusabbá válik, mert az üzemanyagköltségek az elmúlt hetekben elképzelhetetlen magasságokba szöktek.

„A német taxisok túlnyomó többsége továbbra is dízelhajtású járművekkel közlekedik,” 

és bár a dízelmotor továbbra is élvezi az évtizedek óta érvényben lévő adókedvezményt, a gázolaj literje olykor 1,80 euró feletti összegbe kerül – ez több mint tavaly, és több mint a legtöbb szomszédos országban. De nem csak a magas üzemanyagárak és az emelkedő karbantartási díjak emelik meg a taxis vállalkozások költségeit. Az elmúlt években elektromos járműre váltó taxisoknak is lényegesen magasabb költségekkel kell megküzdeniük, mert az áram is jóval drágább Németországban, mint másutt.

Ehhez társul, hogy a fiatalabb felhasználók, illetve az Egyesült Államokban vagy Ázsiában gyakran megfordulók számára egyszerűen túl magas a taxik díja Európában.

„Másutt az Uber, a Grab vagy a Lyft alacsonyabb felhasználói árakkal dolgozik, de Németországban, illetve több európai országban, köztük hazánkban is a szabályozás nem teszi lehetővé az újfajta, olcsóbb megoldások használatát.” 

Emellett a nagyvárosokban egyre inkább jelen vannak az autómegosztók és az e-robogó-kölcsönzők. A taxitársaságok ezeket nem tekintik közvetlen versenytársaknak, de ezek miatt is rendeléseket veszítenek.

Nem kedvez a taxisoknak az sem, hogy az európai nagyvárosok kevesebb autóforgalmat, ám több buszt, vonatot és kerékpárt szeretnének.

„Az egyre zöldebb politika célja, hogy kitiltsák a városközpontokból az autókat,” 

és elsősorban a kerékpárokra, valamint a közösségi közlekedési eszközökre koncentrálnak. A taxisok gyakran a pálya szélére szorulnak, főleg, ha jó parkolóhelyekről és behajtási engedélyekről van szó. Bár Németországban a taxikat a tömegközlekedés részének tekintik, de mégis ez a egyetlen olyan közlekedési ág, amelyet teljes egészében az utasok bevételeiből kell finanszírozni – mondta Michael Oppermann. Ezen változtatni szeretnének, hogy a taxi mindenki számára megfizethető maradhasson. A bérautókat, akárcsak a buszokat és a vonatokat, végre be kell vonni a tömegközlekedésnek juttatott kedvezményekbe, vélekedett a szakember – olvasható az mno.hu  oldalán.

Magyar Nemzet/Fotó: Kurucz Árpád