TriEye lehet a megoldás
Az autóiparban évtizedek óta használt radarokról és kamerákról sokáig úgy tartották, hogy nem leszek képesek kiszolgálni a magasabb önvezetési funkciókat, a vélekedés azonban egyre kevésbé látszik helytállónak. Mindkettő technológia gyorsan fejlődik, és a jövőben kiszoríthatják a lidar szenzorokat – írja a SAE International.
A lézeres lidar szenzorok korábban nagyobb felbontású képet alkottak, mint az azokkal együtt alkalmazott radarok és kamerák, ezért az önvezetésben nélkülözhetetlen szerepet tulajdonítottak nekik az autógyártók.
„Úgy gondolom, az iparág nagy része úgy tekint a lidarra, mint egy egyedi tulajdonsággal rendelkező dologra, azonban mostanra olyan szenzorokat láthatunk, amik kezdenek egymással versengeni” – fogalmazott Phil Amsrud, az IHS Markit elemzője a SAE Internationalnek nyilatkozva. Amsrud szerint a magas felbontású kamerák és radarok a lidarral versenyeznek, ami az utóbbi érzékelőtípus kisebb számban alkalmazásához vezethet.
Az autóiparban egészen mostanáig az volt az általános vélekedés, hogy az önvezetésben a kamerák, radarok és lidar szenzorok hármasára lesz szükség, azonban a radartechnológia fejlődése alapjaiban kérdőjelezi meg ennek helyességét.
Az egyik cég, ami a radarok fejlesztésén dolgozik, a Los-Angeles-i Spartan Radar. Vezérigazgatója, Nathan Mintz szerint, ha sikerül egy fok alatti felbontású radarokat alkotni, akkor lehet, nem lesz szükség lidarra.
Mintz szerint a radar mellett szól, hogy olcsóbb, ellenállóbb és megbízhatóbb, mint a lidar, ugyanakkor a technológia autóipari alkalmazásának még van hova fejlődnie. Példaként említette, hogy a mai autókon még különböző radarok szolgálják ki a különböző funkciókat, illetve, hogy a radarképek feldolgozása még kihívás elé állítja a gyártók mérnökeit.
A Spartan a radarok antennájának más elrendezésével, illetve a jelfeldolgozó algoritmusok fejlesztésével képes a felbontást ötszörösére növelni, a radar alkatrészeinek számát pedig megfelezni vagy negyedére csökkenteni.
A cég emellett az úgynevezett Biometrikus Radar koncepción is dolgozik, aminek lényege, hogy a radar a szituáció függvényében választja ki a megfigyelt területeteket, tehát nem szkenneli folyamatosan az egész környezetet. Egy másik fontos eleme a koncepciónak a heurisztikus adatfeldolgozás, ami lehetővé a teszi a gyors feldolgozást és a gyors döntéshozatalt információhiány esetén is. Így például csökken annak az esélye, hogy a jármű nekimenjen valaminek, mert nem tudta azt beazonosítani. „Nem érdekel, hogy nem tudom azonosítani. Az út közepén van, és gyorsan közeledek felé. Valamit csinálnom kell” – írta le a koncepció lényegét Mintz.
Az objektumok beazonosításában jelenleg a kamerák a legjobbak, azonban külső fényforrás kell a működésükhöz. A lidarnak nincs szüksége arra, azonban a rossz időjárás annak működését is befolyásolja, nem úgy a radarét. A három technológia előnyeit a rövid hullámhosszú infravörös érzékelők (short-wave infrared – SWIR) kombinálják, amiket leginkább a védelmi és légi iparban használnak.
A technológia a látási viszonyoktól függetlenül jó képet alkot, egyetlen komoly hátulütője az irgalmatlanul magas ára.
Ezen próbál változtatni az izraeli a TriEye, ami állítása szerint a maiak árának töredékébe kerülő SWIR szenzort tervezett, ami iránt már autóipari OEM-ek és Tier 1-es beszállítók is érdeklődnek. „Tizedannyiba kerül, mint a lidar. Szóval a termék nem csak hogy sokkal jobb teljesítményt nyújt, de költséghatékony is” – mondta el Avi Bakal, a TriEye vezérigazgatója.
Hasonlóan a lidarhoz, a SWIR szenzor is az emberi látáson kívül eső tartományba fényt bocsát ki a képalkotáshoz. A TriEye fényt rövid pulzusokban kibocsátó szenzora 200 méternél is nagyobb távolságban világítja meg a jármű környezetét. „Ezzel a rendszerrel nincs szükség lidarra. A képalkotás bármilyen időjárás és fényviszony mellett biztosított” – húzta alá Bakal.
A TriEye mérnökei közel egy évtizedes munkával alkották meg a szenzort, amit Bakal elmondása szerint már integrálnak tervezés alatt álló járművekbe. A vállalatvezető úgy saccolja, a TriEye érzékelőjével tervezett első járművek három év múlva készülhetnek el – olvasható az autopro.hu összeállításában.
Cash/fotó: Youtube
