Ahová többnyire hajóval érkeznek
Izgalmakkal teli lehet öt órát repülni az Antarktiszra, reménykedve abban, hogy lesz egy jégbordázott, 3000 méter hosszú leszállópálya. Most éppen volt – derül ki a beszámolóból.
A gép a dél-afrikai Fokvárosból szállt fel és oda is tért vissza. Az út öt, illetve visszafelé öt és fél órán át tartott, és a csapat kevesebb, mint három órát töltött az Antarktiszon. A Wolf’s Fang birtokon lévő kék jéggel borított kifutópálya C szintű repülőtér besorolást kapott, annak ellenére, hogy technikailag nem repülőtér. Ez azt jelenti, hogy a kihívást jelentő körülmények miatt csak magasan képzett személyzet repülhet oda.
„Minél hűvösebb van, annál jobb” – magyarázta Carlos Mirpuri, a repülőgép kapitánya a menetnaplóban. „A futópálya mentén speciális berendezésekkel vájják ki a barázdákat, és ezt, valamint a tisztítást követően megfelelő fékezési együtthatót kapunk; mivel a futópálya 3000 méter hosszú, egy A340-es nehézségű gép leszállása és megállítása azon a repülőtéren nem jelenthet gondot.”
Bár a kék jég gyönyörű, a pilóták számára a vakító fénye aggodalomra adhat okot. Mirpuri hozzátette:
„A tükröződés óriási, és a megfelelő szemüvegek segítenek a szemünknek a látvány és a műszerek között kiigazodni. A nem repülő pilótának fontos szerepe van a szokásos extra hívások kivitelezésében, különösen a megközelítés kései szakaszában.”
Az első feljegyzett repülést az Antarktiszra egy Lockheed Vega 1 monoplán tette meg 1928-ban, George Hubert Wilkins ausztrál katonai pilóta és felfedező vezetésével. Wilkins a Dél-Shetland-szigetekhez tartozó Deception-szigetről szállt fel. A projektet William Randolph Hearst, a gazdag amerikai könyvkiadó mágnás finanszírozta. Az ilyen rövid felfedező repülések révén a tudósok és a térképészek fontos információkhoz jutottak az Antarktisz domborzatáról.
A mai napig nincs repülőtér a fehér kontinensen, de ettől még rendelkezik vagy 50 leszálló és kifutópályával. Ausztrália és Dél-Afrika csak kettő azon országok közül, amelyeknek érdekeltségei vannak a Déli-sarkon.
Mint a Simple Flying nevű repülési weboldal megjegyzi, az orosz antarktiszi kutatóállomás 2019 és 2020 között féltucatnyi próbarepülést szervezett a 900 méter magasan elhelyezkedő kifutójukra. Ezeket is széles törzsű repülőgépekkel hajtották végre. Mivel az emberek túlnyomó többsége hajóval jut el a fehér kontinensre, az A340-esnek a jégpályán való leszállását látni mindenképpen drámai – és azt jelenti, hogy a jövőben valószínűleg több ilyen leszállásra kerülhet sor.
Cash/fotó: Youtube
