Megújulást hozhat az akkumulátorgyártásban
Szeptember 30-án hivatalosan is megalakul a Magyar Akkumulátor Szövetség (Hungarian Battery Alliance, HUBA). Az érdekképviselet célja, hogy elősegítse a magyar akkumulátoripar fejlődését, és Magyarország az európai akkumulátoripari értéklánc egyik központjává válhasson – nyilatkozta Kaderják Péter a Zéró Karbon Központ (BME) vezetője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főtanácsadója a Portfoliónak.
A szakmai szervezet többek között meg kívánja vizsgálni a hazai termálvízvagyonban található lítium kitermelésének lehetőségét.
A BloombergNEF által összeállított, az országokat a teljes lítiumion-akkumulátor értéklánc fejlettsége alapján rangsoroló 2020-as globális listáján Magyarország a 12. helyen található. Még jobb a helyzet, ami a cella- és komponensgyártási képességet illeti. Ez alapján hazánk holtversenyben a 6. pozícióban áll. Magyarországon a gyártókapacitás meghaladja a 20 gigawatt/évet – az Európai Unió országai közül ebben a tekintetben csak Németország és Lengyelország áll előttünk. Viszonyításként, 2020-ban az EU-ban az akkumulátorkapacitás iránti kereslet összesen 50 gigawattóra volt, ami a szakemberek szerint az előttünk álló években a villanyautók egyre szélesebb körben való elterjedésének köszönhetően drasztikusan emelkedni fog.
A magyar akkumulátoriparban 2016 óta mintegy 14 ezer új munkahely jött létre.
Az akkumulátoripar az autóipar villanyosításának egyik kulcsfontosságú iparága, de a villamosenergia-szektor karbonsemlegessé tétele szempontjából is kiemelten fontos. Vagyis hazánk kimondottan előnyös pozícióból tekinthet a jövőbe.
„Tekintettel arra, hogy Magyarország gépjárműgyártásban ’nagyhatalom’, melynek drasztikus átalakulása elkerülhetetlen, sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan válhat a gépjárműgyártás átalakulása és az akkumulátoripar fejlődése egymást erősítő sikertörténetekké Magyarországon” – nyilatkozta Kaderják Péter.
2020-ban az autóiparnak globális szinten mintegy 160 gigawattóra volt a lítiumion-akkumulátor kereslete, ami 33 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez képest. A kereslet növekedésével párhuzamosan, a villanyautókhoz használt akkumulátorok költségei folyamatosan csökkennek. 2020-ban egy kilowattóra kapacitás 137 dollárba (aktuális árfolyamon átváltva 42 ezer forintba) került, ami 13 százalékos csökkenés az előző évhez képest.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-ban kezdte el az akkumulátoripar fejlesztési stratégiájának kidolgozását. Ennek keretében a teljes értékláncra vetítve vizsgálják az iparág aktuális helyzetét Magyarországon – az alapanyagoktól, az újrahasználaton keresztül egészen az újrahasznosításig. Az erősségek mellett arra is kíváncsiak, mely területek szorulnak fejlesztésre ahhoz, hogy az iparág valóban stratégiai jelentőségre tehessen szert.
„A 2030-ig terjedő Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia fő célkitűzése, hogy az elért eredményekre támaszkodva Magyarország az európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává válhasson. A stratégia ezt a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtésével, illetve a versenyképes nemzeti iparág kialakításával kívánja megvalósítani. Ennek részeként a stratégia szerint be kell vonni a lítiumban gazdag hazai geotermikus lelőhelyeket az akkumulátorgyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításába az alacsony üvegházgáz-kibocsátású, felelős lítiumbányászat megalapozásával. E szerint a lítium kinyerése a hazai termálvízvagyonból azért is kívánatos, mert az akkumulátorgyártás exponenciálisan növekvő lítiumigényének kielégítéséhez elengedhetetlen a fenntartható módon kitermelhető, az importkitettséget csökkentő lítiumforrások igénybevétele, amennyiben az üzletileg is megtérül” – mondta el Kaderják.
Vagyis amennyiben ez fenntartható módon, környezetkárosítás nélkül megvalósítható, a magyar termálvizekből vonnák ki a villanyautók akkumulátorainak egyik legfontosabb alkotóelemét, a lítiumot.
A Magyar Akkumulátor Szövetség létrejötte abból a szempontból is fontos, hogy ennek köszönhetően hazánk csatlakozni tud az Európai Akkumulátor Szövetséghez (European Battery Allience, EBA), és ezen a területen is része tud lenni az európai integrációnak.
A HUBA alapító tagjai között a hazai villamosenergia-szektor meghatározó szereplői, mint az MVM, a MAVIR, az E.On és az Alteo mellett olyan nagy magyar technológiai cégek is megtalálhatóak, mint a Videoton vagy a Tungsram.
A Szövetség 5+1 munkacsoportban kezdi meg a munkát a tervek szerint, melyek a szabályozás, a beszállítók, a kutatás-fejlesztés, az energiatárolás, az e-mobilitás, illetve a gyártás és újrafeldolgozás területeit fogják össze.
Kaderják Péter azt is elárulta, kiemelt jelentőségű, hogy a magyar partnerek bevonásával aknázzák ki a kutatás-fejlesztésben rejlő hazai lehetőségeket. Ezzel biztosítva a stratégia egyik fő célkitűzésének megvalósulását, vagyis hogy a Magyarországon gyártott termékből egyre inkább Magyarországon fejlesztett termékek legyenek.
Már jelenleg is érdemi kutatási tevékenység zajlik a hazai egyetemek részvételével. Többek között vizsgálják a jövő akkutechnológiáit, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a ritka és drága alapanyagok iránti igények csökkentésére vagy éppen azt, milyen módokon lehetne újrahasznosítani a használt akkumulátorokat.
A magyar és az európai szövetség együttműködése a szeptember 30-án megrendezett Hungarian Battery Day nevű rendezvényen vette hivatalosan is kezdetét.
Forrás: Portfólió
