Belsőégésű vagy elektromos?
Évek óta rendszeresen felmerülő probléma, hogy az elektromos autók mennyire környezetszennyezőek? Most elkészült egy tanulmány , amely szerint az e-autók a teljes élettartamuk során kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a benzinmotoros járművek. A megállapítás globálisan érvényes; nem számít, hogy a megújuló energiára erősen támaszkodó Európában, vagy a széntüzelésű erőművekben gazdag Indiában használt elektromos autókról beszélünk.
Sokan – tévesen – a globális felmelegedés egyik fő hajtóerejének a belsőégésű motoros járművek használatát tekintik. Az Európai Unió és több amerikai tagállam célul tűzte ki, hogy 2035-től kitiltja ezen motorokat, de még mindig sokan érvelnek azzal, hogy az elektromos autók csak annyira lehetnek tiszták, mint a hálózat, amiből a működéshez szükséges energiát nyerik – márpedig az erőművekben megtermelt áram zömét még mindig fosszilis üzemanyagokból állítják elő.
„Az autóiparban sokan lobbiznak azzal, hogy az elektromos járművek nem sokkal jobbak, ha figyelembe vesszük az áramtermelést és az akkumulátorgyártást. Szerettük volna megvizsgálni a helyzetet, hogy lássuk, igazak-e ezek az érvek.”– indokolta a tanulmány elkészítésének okát George Bieker, a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation, ICCT) nevű nonprofit szervezet kutatója. A tanulmány azzal a következtetéssel zárult, hogy ezek a megállapítások csak átmenetileg állják meg a helyüket, és idővel érvényüket vesztik.
A tanulmányban a középkategóriás, 2021-ben regisztrált indiai, kínai, európai és amerikai elektromos járműveket vizsgálták. Ezek az országok adják a világ újautó-eladásainak 70 százalékát, és az ICCt jelentése szerint az ezekből leszűrt konklúziók globálisan is érvényesek. Az eredmények alapján:
– az európai elektromos járművek károsanyag-kibocsátása 66-69 százalékkal alacsonyabb, mint a benzinmotoros társaiké;
– az Egyesült Államokban a kibocsátás-csökkentés aránya 60-68 százalék;
Kínában, ahol több szénerőművet használnak az elektromos rendszerben, az e-autók károsanyag kibocsátása 37-45 százalékkal alacsonyabb;
– Indiában, ahol szintén a szénerőművek dominálnak, a kibocsátás-csökkentés 19-34 százalékos.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a számítást az új, 2021-ben regisztrált autókra vonatkoztatva végezték, és abból a feltételezésből indultak ki, hogy a járműveket legalább 18 évig fogják használni. A kutatás során számos kibocsátás-csökkentési lehetőséget vizsgáltak meg: a felhasznált energiaforrásokat, a ma érvényes energetikai szabályozásokat, illetve a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzéseit, amik a várható klímapolitikai változásokat is figyelembe vették.
Egy elektromos jármű legyártása valóban több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy klasszikus benzinmotoros autóé; ezen az elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosítása javíthat. Bieker szerint azonban a kibocsátási hátrányt a jármű egyéves használattal le is dolgozhatja: ennyi idő után már a jármű teljes életciklusra vonatkozó szennyezése kisebb lesz, mint a belsőégésű motoros modelleké.
„A belsőégésű motoros járművek közül semelyikkel nem teljesíthetők az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentésére irányuló célkitűzések, amikre szükségünk van a klímaváltozás elleni harcban. A megállapításaink globálisan érvényesek, így szükséges, hogy globálisan kivonjuk a piacról a belsőégésű motoros autókat.” – mondta Bieker.
A tanulmány csak megerősíti azt a tényt: miszerint pusztán a belsőégésű motorok betiltásával nem érhetők el a kívánt emissziós célok. A közlekedés ezen szegmense – a legkritikusabb környezetvédők szerint is – a károsanyag-kibocsátás negyedéért tehetők felelőssé. Viszont sok kicsi, sokra megy, így ezt az irányt, az alternatív hajtást is fejleszteni szükséges.
Cash/fotó:Google
