Aránytalanul emelkedő biztosítási díjak
A személyautók a negyedével, a motorok 30 százalékkal, a buszok csaknem 50 százalékkal kevesebb kárt okoztak a vezető hibájából, mint 2019-ben. A gyenge forint azonban megdrágította a szervizelést, egy átlagos káresemény után már csaknem 683 ezer forintot fizettek a biztosítók – írja a napi.hu.
Megdöbbentő adatokat közölt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kötelező gépjármű-felelősségbizosításokról (kgfb). Tavaly minden eddiginél kevesebb kárt okoztak az autósok a szerződések számához mérten. A kárgyakoriság 2,17 százalékosra csökkent a 2019-es 2,97 százalékról, vagyis 10 ezerből csupán 217 autó okozott kárt a sofőr hibájából. Ez negatív rekord, ennyire kármentesen még soha nem vezettek a magyar autósok, amióta az MNB statisztikát vezet erről. A határozott szerződéssel rendelkező tehergépkocsik és a munkagépek kivételével minden járműkategóriában kevesebb kár történt, mint egy évvel korábban.
Ennek legfőbb oka a lezárás lehetett. A karanténban lévő lakosság nem autózott annyit, az enyhébb forgalomban pedig érezhetően kevesebb volt a baleset. A Groupama ennek láttán vissza is adott egyhavi kgfb-díjat az ügyfeleinek, de a többi biztosító nem követte a példáját, sőt az idén aránytalanul emelkedtek a díjak. Pedig voltak olyan járműosztályok, amelyekben jócskán visszaesett a kárgyakoriság. Sajnos a taxisok ennek is inkább elszenvedői, semmint kedvezményezettjei, bár az általuk okozott károk a rendkívül magas díjakat nem indokolják!
A legtöbb kárt a szerződések számához viszonyítva még mindig a trolik okozzák. Tavaly is 29,69 százalékos volt a kárhányad ebben a járműosztályban, ráadásul egy-egy balesetnél egyre nagyobbak a károk, 2020-ban például csaknem 465 ezer forintot fizettek a biztosítók egy-egy trolis esemény után. A trolibuszok által okozott károk átlagos összegüket nézve a kisebbek közé tartoznak, ezek a városi járművek jellemzően a szűk utcákban okoznak kisebb baleseteket, vagy a parkoló vagy az ott haladó autókban.
Lényegesen veszélyesebbek a kamionok. A vontatók 11,22 százaléka okozott tavaly saját hibás balesetet. Ez negatív rekord, egy évvel korábban csaknem minden ötödik vontató balesetezett, de olyan esztendő is volt, hogy 40 százalék fölé ment a kárhányad ebben a gépjárműosztályban. Ezek ráadásul csak a magyarországi biztosítással rendelkező kamionok, a külföldi biztosítással rendelkező kamionok magyarországi baleseteit nem tartalmazza a statisztika.
Sajnos, ha egy ilyen nagy jármű balesetet okoz, akkor nagy a baj. A biztosítók egy-egy káresemény kapcsán tavaly is 1,77 millió forintot fizettek ki, ami nem csak rekord összeg, de azt feltételezi, hogy a károsultak autóiban nagy károk keletkeztek, sőt valószínűleg a személyi sérülésekre is kellett kártérítést fizetniük a biztosítóknak.
A többi teherautóra általában jellemző, hogy minél nagyobb, annál gyakrabban okoznak vele kárt, és annál nagyobb kárérték is. A 3,5 tonna alattiaknál tavaly a kárhányad csupán 3,7 százalékos volt, a 12 tonnásnál nagyobb megengedett össztömegűeknél ennek több mint a duplája. Egy kisteherautós káresemény után az átlagos biztosítós számla 675 ezer forint volt, egy 12 tonnásnál nagyobb esetében 851 ezer forint fölötti összeget fizettek ki a biztosítók. Összességében egyébként tavaly 24 százalékkal csökkent a kárgyakoriság a teherautóknál 2019-he képest, a vontatóknál pedig 53 százalékos visszaesést mértek.
A buszok is sokkal kevesebbet karamboloztak tavaly, mint korábban, alig 7 százalékos volt a kárhányaduk, ez valamivel több, mint a fele a 2019-esnek, de a nagyobb buszoknál még nagyobb mértékű volt a csökkenés.
Az autósok otthon maradtak a 2020-as tavaszi kijárási korlátozás miatt, majd a második hullámban szintén, hiszen tavaly novembertől hónapokon át este 8 után csak külön engedéllyel lehetett autózni az utcákon.
A személygépjárműveknél ez egyebek mellett azt eredményezte, hogy a kgfb-s kárgyakoriság több mint 26 százalékkal 2,36 százalékosra csökkent. A kisebb autókkal továbbra is kevesebb kárt okoznak, mint a nagyokkal, de az összes kategóriában csökkent a kárhányad. A 37 kilowatt alatti kisautóknál már az 1,5 százalékot sem érte el, a 180 kilowatt fölöttieknél 2,68 százalékosra mérséklődött.
Míg a nagyobb teljesítményű autókkal egyértelműbben többször okoznak kárt, az okozott kár nagysága nem az autó méretétől függ. Egy átlagos személyautós kgfb-s eseményben 619 ezer forintot fizettek ki a biztosítók, a 37 kilowatt alatti kisautókkal 740,5 ezer forint körüli átlagkárokat okoztak a figyelmetlen vagy szabálytalan sofőrök, a 180 kilowattosnál nagyobb járműveknél pedig 777,5 ezer forint volt az átlagos kár. A közepes kategóriás autók a statisztika szerint kisebb kárt okoztak tavaly.
A motoros statisztikák nem javultak olyan mértékben, mint az autós adatok. A kétkerekűeknél is csökkent persze a kárhányad mintegy 30 százalékkal 0,39 százalékosra. A kifejezetten kis teljesítményű motoroknál nem volt drámai mértékű a visszaesés. A 12 kilowattosnál alacsonyabb teljesítményű robogóknál csupán 10 százalékkal mértek kevesebb kárt, mint 2019-ben, ami vélhetően annak tudható be, hogy sokan ültek át ilyen járműre olyanok is, akik korábban nem motoroztak, hanem a járvány miatt mentek el például motoros futárnak, vagy kezdtek robogózni a tömegközlekedés helyett. A kismotorokkal okozott károk összege is megugrott jó 20 százalékkal, egy 12 kilowatt alatti jármű átlagosan több mint félmillió forintos kárt okozott tavaly.
A nagyobb motoroknál 30-35 százalékkal csökkent a kötelezős kárgyakoriság, az okozott károk értéke viszont magas volt. A 36 kilowattosnál nagyobb motorokkal okozott károk átlagos értéke megközelíti az egymillió forintot, ami jóval nagyobb annál, amit az autósok általában okoznak – olvasható a napi.hu által közzé tett MNB statisztikai elemzésében.
Cash/fotó: police.hu
