Visszafogott G7-es csúcs

 

 

A Hetek csoportja visszatáncolt – a korábbi terveivel ellentétben – mégsem tűzött ki céldátumokat annak biztosítására, hogy az újonnan értékesített személyautók többsége „zöldebb” legyen. Ezzel szemben mindössze arról sikerült megállapodásra jutniuk, hogy felgyorsítják a belső égésű motoros autókról történő átállást.

A G7 tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Ezen országok képviselői évente több alkalommal találkoznak, hogy megvitassák a gazdaságpolitika legaktuálisabb kérdéseit.

A csúcstalálkozó zárónapján kiadott közlemény egy autókra vonatkozó részt is tartalmaz, amely azonban sokkal visszafogottabb lett, mint a korábban tárgyalt verziók. Ígéret született azzal kapcsolatban, hogy a jövőben többet fognak tenni a közlekedési ágazat villanyosítása érdekében, de nem határoztak meg konkrét céldátumokat.

„Elismerjük, hogy a közúti közlekedési ágazat globális karbonsemlegessé tételének ütemét drámai módon fel kell gyorsítani a 2020-as évek során és azt követően is. Elkötelezzük magunkat, hogy felgyorsítsuk az átállást az új dízel- és benzinüzemű autók értékesítéséről, hogy elősegítsük a nulla kibocsátású járművek elterjedését” – olvasható a G7-ek tájékoztatójában.

A hivatalos anyag megfogalmazásából úgy tűnik, hogy látszólag sikerült kompromisszumra jutnia a nemzeteknek, amelyek a világ legjelentősebb autógyártóit adják. A korábban nyilvánosságra került G7-csoport tervei között szerepelt, hogy „2030-ig vagy hamarabb” az újonnan értékesített személyautók többsége ne benzinnel vagy gázolajjal üzemeljen.

A közlemény megismételte a gazdag országok azzal kapcsolatos ígéretét, hogy évi 100 milliárd dollárt szabadítanak fel azoknak az erőfeszítéseknek a támogatására, melyek a klímaváltozás globális hatásainak kezelésére irányulnak. A G7 tagjai mind növelik hozzájárulásaikat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyivel.

A brit miniszterelnök, Boris Johnson szerint az évi 100 milliárd dolláros összeg elérése nem lesz egyszerű feladat, de abban bízik, hogy sikerül teljesíteni a kitűzött célt. Johnson lesz a házigazdája a novemberben megrendezendő ENSZ COP26 klímacsúcsának a skóciai Glasgow-ban.

„Míg a G7 vezetői megerősítették a megkésett, évi 100 milliárd dolláros éghajlat-támogatási ígéretét a szegényebb országok számára, ugyanezek az országok csalódottan távoznak Cornwallból (a G7 csúcstalálkozó 2021-es helyszínéről), mivel látszólag számos fontos kérdésben nem sikerült érdemi megállapodásra jutni” – nyilatkozta Gareth Redmond-King az Energy and Climate Intelligence Unit vezetője.

A szándék meg van, az elképzelések mögött azonban gyenge politikai elhatározás és szerény gazdasági támogatás érhető tetten.

Cash/fotó: Facebook