Heti főzőprogramomban ismét olyasmiről írok, ami könnyen, gyorsan elkészíthető, és szinte mindenki kedveli. Ilyenkor tavasz féllel érdemes a fagyasztót átböngészni, s a régebbi dolgokat elfogyasztani.
Így előkerültek a tavalyi gyümölcsök, melyek a kertben teremtek. Adódott meggy, feketeszeder, valamint volt az asztalon alma is. Így tehát gyümölcsleves készült, ami hidegen igen jólesik. A gyümölcsöt főzni kezdtem vízben, adtam hozzá őrölt fahéjat, szegfűszeget, egy tasak vaníliás cukrot, még kristálycukrot is ízlés szerint, valamint némi reszelt citrom héját, pár csepp citrom levével. Ahogy forrni kezdett, behabartam egy doboz főző tejszínnel és ezzel készen is valék.
Nos, itt érdemes megemlíteni, hogy tejszín helyett tehetünk hozzá tejfölt is, ezt pedig egy kanál liszttel elkeverve használhatjuk, imígyen behabarva levesünket. Van esetleg még egy módszer, hogy egy kanál keményítőt alkalmazunk sűrítésre, ezektől kissé sűrűbb, krémesebb lészen ételünk. Itt a háziember, háziasszony a maga szokása szerint cselekszik. A levest hűtés után jómagam kis kényeztető tejszínhabbal tálalom.
Most következzen az örök kedvenc, a strand, a Balaton, és a piacok nagy slágere, a magyarok pizzája, a lángos. A strandi lángosárakról most ne is beszéljünk, ha otthon elkészítjük, hát csodálkozhatunk, hogy mennyiből is jön ki az étek.
Ami kell hozzá, az 50 dkg liszt, némi só. Egy deci langyos tejben egy kis kanál cukor, s ebben felfuttatunk 2,5 dkg élesztőt, Majdan ezt a liszthez keverve összegyúrjuk, s még igényel mintegy másfél deci tejet. Ezen tésztánkat jól összegyúrjuk, s letakarva kelesztjük legalább egy órát. Ebből az anyagból kijön 10 db lángos.
Nos, nekifogunk, serpenyőben olajat hevítünk, s ekkor kissé olajozott kézzel egy-egy gombócnyi tésztát kiszakítva, elkezdjük nyújtani körbe-körbe. Ahogy Hofi mondotta vala: „tésztafeszítő kisiparos”. Ha ez sikerült, a forró olajba engedjük és mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Ha kész, melegen kínáljuk, Ami még kell, a fokhagyma-pép, só, tejföl, reszelt sajt. Én pirítok hozzá bacont is és ezt is reá szórom. Ez már ízlés dolga, hogy ki mivel eszi, s ha a fantázia elragad, egyéb feltét is lehetséges.
Azért, hogy a jó érzés meglegyen, egy régi kocsmai pohárba töltöttem mellé a hideg seritalt, s fátyolos szemmel révedtem a régmúltba.
Javaslom mindenkinek kipróbálásra, s jó étvágyat kívánok:
Soós István a fakanalas, ex City 22