Bejegyzés

A Toyota, amely 2022-ben a harmadik egymást követő évben végzett a világ legnagyobb autógyártójaként, és a világ első öntöltő hibrid elektromos autója, a Prius negyed évszázaddal ezelőtti bemutatásával útjára indította az elektromos forradalmat, világszinten eddig valamennyi versenytársa összesített részben vagy teljesen elektromos eladásainál több, mintegy 22 millió elektrifikált autót értékesített.  A vállalat vezetője, Akio Toyoda, aki most áprilistól az ügyvezető elnöki pozíciót az igazgatótanács elnöki pozíciójára cseréli, még decemberben, a vállalat multitechnológiás stratégiájának bemutatásakor beszélt arról, hogy véleménye szerint nem a Toyota az egyetlen autógyártó (azóta ezt több autógyártó első emberének nyilatkozata meg is erősítette), aki úgy gondolja, hogy a jelen infrastrukturális, pénzügyi és alapanyagellátottsági feltételei mellett nem biztos, hogy egyetlen hajtásláncra érdemes feltenni minden tétet, a többi megoldást elutasítva, rámutatva, hogy a valódi ellenség a CO2-emisszió és nem egy egy hajtáslánc. A japán cégvezér tette mindezt úgy, hogy mindeközben a Toyota valamennyi részben- vagy teljesen elektromos meghajtás vezető fejlesztőjének számít, már ma a világ legszélesebb elektrifikált kínálatát jegyzi, amelyben sorra jelennek meg az akkumulátoros elektromos járművek is – 2030-ig egészen pontosan 30 új modell. Tovább

Háromszoros bővülés történt 2020-hoz képest, az elektromos járművek száma 53 ezer fölött áll.

Tovább

Szmogriadó-rendelet: a BKIK és a taxis szervezetek kérésére a főváros felülvizsgálta a tervezett korlátozást.

Tovább

2035-től új dízel- és benzines autókat Európában már nem lehet eladni

Tovább

Mikor tiltják be a benzin- és dízelmotorokat?

Kilenc EU-s tagállam közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg egy egységes, konkrét dátumot az új benzin-, és dízelüzemű járművek értékesítésének betiltására az Unióban, a megfelelő irányba terelve ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért jelentős mértékben felelős közlekedési szektort a klímacélok eléréséhez.

Az egyáltalán nem meglepő, hogy a kezdeményezők között az élen található Dánia és Hollandia. Hozzájuk csatlakozott Ausztria, Belgium, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg, és Málta, melyek mind azt szeretnék, ha az EU fő döntéshozó szerve határozottabban támogatná a szennyező technológia kivezetését, és ezzel párhuzamosan az elektromos meghajtás terjedését. Azt írják, hogy a jelenlegi kibocsátási normák szignifikáns erősítésre szorulnak, és a tiszta meghajtású járművek töltőinfrastruktúráját is fejleszteni szükséges.

Németország élesen bírálta a kilenc ország javaslatát, természetesen ismét saját autóiparát féltve, mely továbbra is a belsőégésű motoros járművek értékesítésére támaszkodik, így egy korai tiltás áthúzná a nagy hagyományos autógyártók jövedelmező üzletét – olvasható a hírügynökségi jelentésben.

Az Európai Bizottság idén nyáron újabb szigorításokat fog megfogalmazni az új autók CO2-kibocsátására vonatkozóan, és bár a hagyományos meghajtású személyautók és kishaszon-járművek értékesítésének betiltására még nem szabott meg dátumot, néhány tagállam már kitűzött magának erre vonatkozó célt, jellemzően 2030 és 2040 között. Emellett számos autógyártó is – például a Volvo és a Ford– bejelentette, hogy hamarosan végleg felhagy a hagyományos autók árusításával a kontinensen, ráadásul az autópiac jelenlegi tendenciáinak fényében az sem kizárt, hogy az átállás 10 éven belül magától is végbemegy.

Felszólító levél nélkül is szigorodnak a szabályok, a kötelező károsanyag kibocsájthatóság értékei, és mint a dinoszauruszok úgy fognak kihalni a benzin- és dízelüzemű motorok. Arra azonban kíváncsi leszek, mennyi időbe telik a korszerűtlen járművek szanálása a közlekedésből?

Cash/fotó: Facebook

 

Érkezik az Euro 7 emissziós szabvány Tovább