Bejegyzés

A most online formában hétvégenként ismét megjelenő sorozatot Bálint Sándor muzeológus, a Közlekedési Múzeum főmunkatársa, a téma szakértője készítette kifejezetten a Taxisok Világa részére. 75 részes, 1991-től 2004 decemberéig közölt sorozata felölelte a fővárosi személyszállítás történetét az 1870-es évektől egészen 1947-ig. A múlt megismeréséhez jó szórakozást kívánunk! A szerk.

 

Tovább

Egy konferencia keretében az érintett hatóságok, felügyeleti szervek és a taxisok képviselői vitatták meg a taxizással összefüggő problémákat, és tettek azokra megoldási javaslatot. Kiemelnénk egy részt az alábbi bevezetőből, mely így hangzik: “ember (hatóság) legyen a talpán, aki olyat tud elképzelni, amivel minden érdekképviselet és döntéshozó szerv egyetért. E lap hasábjain olyan sokszor leírtuk már (de minek?), hogy nem elég ócsárolni a másikat, tudni kell elfogadható, szakszerű javaslatokat is tenni.” Ezt 1995-ben írtuk. Szerintünk a helyzet azóta romlott, de következzen Kéthelyi József taxipiacról alkotott véleménye 1995-ből. Tovább

Az új kamarai törvény csak az Országgyűlés által jóváhagyott rendi kamarák számára biztosította a kamarai elnevezés használatát. Így a korábbi Taxis Kamara Magyar Taxis Szövetségként (MTSZ) folytatta tevékenységét. A kijelölt fő feledatok a létszám-tarifa-ellenőrzés hármas feledatai köré csoportosultak. Ezek közül ma már a létszámot a piaci viszonyok határozzák meg, több-kevesebb sikerrel. Az árkérdést a Tarlós István vezette főváros 2013-ban szabályozta, az ellenőrzés hatékonysága a viszont a mai napig nem megoldott.  Tovább

1994-ben megjelent az új “kamarai törvény”. vagyis a vállakozások KÖTELEZŐEN kamarai tagokká lettek, és ez bizony pénzükbe került. Kiderült, hogy a tagdíjat 1995-től kell fizetni. A taxisok a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kötelékébe kerültek. Ezzel párhuzamosan a korábbi kamarai elnevezéseket meg kellett változtatni. Így a Taxis Kamara átalakulása is megkezdődött szövetséggé. A cikk 1995-ös megjelenésekor a BKIK-nak még se székháza, se irodája nem volt. Tovább

A Rádió Taxi tulajdonosánál, Horváth Pálnál kiverte a biztosítékot, hogy a két éve a piacon megjelenő 6×6 Taxi 7 szállodát is “elvitt”. Szerinte minden a pénzzen múlik, múlott. Nos, negyed század múltával a 6×6 Taxi a piac egyik meghatározó résztvevője, a Rádió Taxi pedig… Tovább

Néhány taxis 1995-ben megunta, hogy szép fővárosunkban nem tud beállni egyetlen taxiállomásra sem. Pedig volt érvényes taxiengedélyük, ám a taxiállomások foglaltak voltak. Gondoltak egy merészet, és a VIII. kerületi 32-esek terén lévő taxiállomást az önkormányzattól “kibérelték” saját maguknak. A pünkösdi királyság nem tartott sokáig, az önkormányzat a törvénytelenül kiadott Határozatot az önkormányzatól, vagyis saját magától, visszavonta. Eddig a történet, de nem érdemes kinevetni a kollégákat, mert egy negyed század múltával is foglaltak a frekventált taxiállomások a fővárosban, melyeken civil autók, vagy “baráti társaságok” ácsorognak. Tehetik, mert valóságos következménye még 2021-ben nincs cselekedeteüknek.  Tovább

A most online formában hétvégenként ismét megjelenő sorozatot Bálint Sándor muzeológus, a Közlekedési Múzeum főmunkatársa, a téma szakértője készítette kifejezetten a Taxisok Világa részére. 75 részes, 1991-től 2004 decemberéig közölt sorozata felölelte a fővárosi személyszállítás történetét az 1870-es évektől egészen 1947-ig. A múlt megismeréséhez jó szórakozást kívánunk! A szerk.

 

Tovább

Horváth Pál, a FODESZ elnöke “egyoldalú, de mégis háromoldalú tárgyalás”-ról ír, melyben kifejti a drosztokra, a létszámra és a taxistanfolyamra vonatkozó kialakított javaslatait.

Tovább

1995-re a fővárosi taxiszolgáltatás áldatlan helyzetbe került. A  Taxis Kamara és a Taxisok Világa három kérdéscsoportot juttatott el dr. Demszky Gábor főpolgármesternek, aki minden érdekeltet egy asztalhoz ültetve konzultációt tartott, melynek következménye egy szakértői anyag lett. Hogy a leírtakból mi valósult meg, döntse el az olvasó.  Tovább

Egy “volános” kolléga jegyezte fel egy napját, még 1995-ben. Sokan vannak, akik még ebben az időszakban is dolgoztak, még a “csendes” korszak előtt. Ám talán azoknak is jó olvasmány a következő írás, akik már ezt az időszakot nem tapasztalták személyesen. Tovább