A Magyar Taxis Szövetség nyilvánosságra hozta, hogy a Fővárosi Közgyűlés őszi munkarendjében a taxiszolgáltatás helyzete is napirendre kerül. 1995-ben ezt még mindenki komolyan vette. Ám 2021-ben olvasva a kitűzött célokat, az ember kínjában csak mosolyogni tud azon, hogy ezt a gittet azóta is rágjuk… Tovább
Bejegyzés
Volt egyszer egy Palota Taxi. Szerették a taxisok, szép reményeket fűztek fejlődéséhez. Tovább
Nemrég ismételtük azt az 1995-ös levelezést, mely a 8. kerületi önkormányzat által egy taxiscsoportnak kiutalt taxiállomásról szólt. Ebben szerepel az is, hogy az önkormányzat saját döntését visszavonja, és a 32-esek terén lévő területen ennek a drosztnak használatát minden taxis számára lehetővé teszi. Ám a taxisok a döntést megfellebbezték és a korábban megjelent írást is nehezményezték. Tovább
Bernáth Lajos kollégánál kiverte a biztosítékot Horváth Pál (1995-ben a FODESZ és a Rádió Taxi elnöke) azon ötlete, hogy a “piacra kerülő autók életkora” megoldást nyújthat a létszám korlátozására. Kollégánk számos egyéb problémát is felsorol, melyek a taxisokat ellehetetlenítik. Az érintett Horváth Pál válaszában megmagyarázza, hogy csak az új belépőkre gondolt, és kifejti elképzeléseit a szükségesnek tartott intézkedésekről. Tovább
A most online formában hétvégenként ismét megjelenő sorozatot Bálint Sándor muzeológus, a Közlekedési Múzeum főmunkatársa, a téma szakértője készítette kifejezetten a Taxisok Világa részére. 75 részes, 1991-től 2004 decemberéig közölt sorozata felölelte a fővárosi személyszállítás történetét az 1870-es évektől egészen 1947-ig. A múlt megismeréséhez jó szórakozást kívánunk! A szerk.
Amikor 1982-ben az első magántaxik megjelentek az utcán, a tarifa 6-6-1 volt. Majd, miután az utasok megszerették a “maszekokat” ez 8-7-2-re emelkedett. Ezt követően szépen lassan- árszabályozás hiányában – elkezdődött egy negatív árverseny. Ki tud olcsóbb lenni? Majd 1992-ben a “taxisok érdekében” eljáró érdekképviseletek és a hatóságok “összehozták”, hogy a taxiórában 8 tarifa lehessen. Eredetileg az egyik tömörülés 12 tarifát akart, de leszavazták. Ez aztán nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget, és az utasok ennek hatására, kezdtek elfordulni a szabadúszó taxisoktól a fuvarszervezők felé. A szakma pedig szépen lassan eljutott oda, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat. Erről, és a társaságok által alkalmazott, a dömpingárhoz igen hasonló továbbítási díjról fejti ki véleményét kollégánk 1995-ös írásában. Íme: Tovább
Az alábbi írás arról szól, hogy bizonyos csoportok, bizonyos jól pörgő taxiállomásokat lefoglalnak. “Én innen dolgozom” érveléssel. Meg azzal, hogy “máshova meg én nem állhatok”. A taxis kolléga 1995-ös írása óta elmúlt néhány évtized, változott a fővárost vezetők párthovatartozása, ám a taxiállomásokkal kapcsolatban mindössze annyi történt, hogy több kerület megszüntette a drosztokat, de a jól menő helyek azóta is bizonyos csoportok kezében vannak. Aki oda próbál beállni, azt jobb esetben csak leköpik. Ahogy egy régi Zorán slágerben hallhatjuk: “ez itt már a vadkelet” Tovább