Hosszú idő után valódi verseny alakulhat ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjáért
A magyar egyéni és társasvállalkozások közel 40 százalékát képviselő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító küldöttgyűlése újabb négy évre, egyhangúlag választotta meg Nagy Eleket a testület elnökének.
Elnökségének eddigi időszakában Nagy Elek sikerrel konszolidálta a BKIK-t, jelentősen bővítette a kamara hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az együttműködési kultúra erősítésének eredményeként a kamarák sikeres érdekképviseleti tevékenységének alapjává vált a vállalkozásokkal folytatott közvetlen párbeszéd, a vállalkozások igényeinek előzetes felmérése és az ezt alapuló vevő folyamatos szolgáltatásfejlesztés.
BKIK általános alelnökének egyhangúlag Dr. Balog Ádámot választották.
A kereskedelmi és iparkamarák működésében az idei év a tisztújítások jegyében zajlik. A folyamat tavasszal indult a területi kamaráknál, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) őszi tisztújításával és elnökválasztásával zárul. Az MKIK új elnökét a területi kamarák küldöttei választják meg.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ősszel tartandó tisztújítására a budapesti vállalkozások által megválasztott küldöttek egyhangúlag Nagy Eleket jelölték új elnöknek.
Megválasztását követően Nagy Elek elmondta: „Az eddigi sikeres kamarai munkánk tapasztalataira építve hiszem, hogy még szorosabb és hatékonyabb partneri együttműködést kell kiépítenünk a vállalkozásokkal annak érdekében, hogy a piaci változásokra a lehető leggyorsabb, összehangolt válaszokat legyünk képesek adni, mert a vállalkozásoknak konkrétumokra van szüksége. A magyar gazdaság alapvető érdeke az, hogy a jövőben az eddigieknél jóval erősebben építsünk a területi kamarákra és rajtuk keresztül az általuk képviselt vállalkozásokra. Az MKIK és a Kormány között kialakult stratégiai partnerséget szükség szerint, a vállalkozások igényeinek megfelelően lehetne bővíteni. Olyan országos kamarát célszerű kialakítani, amely folyamatos mérésekkel, adatokkal alátámasztott javaslatokkal képes segíteni a kormányzat munkáját, legyen szó akár az adórendszer finomhangolásáról vagy akár a regionális fejlesztések versenyképességet növelő felhasználásáról.”
Forrás: BKIK
