Van, ahol új tarifa, máshol piaci árképzés

 

 Május 9, 1945 óta a Győzelem Napja, most azonban ez is egészen más tartalmat és értelmet kap. A változások közé pedig belép a taxis árháború, amire eleddig a hazai történelemben még nem volt példa – derül ki a média különböző megközelítéseiből.

Május 9-én hétfőn hatályba lép az új taxitarifa a fővárosban. Vasárnap utoljára még a régi árszabás mellett lehetett taxit fogni, hétfőtől viszont jókorát drágultak a díjak.

Összességében közel 35 százalékos emelést követően az eddigi:

  • 700 forintos alapdíj 1000 forintra,
  • 300 forintos kilométerdíj 400 forintra,
  • 75 forintos percdíj pedig 100 forintra ugrik.

Ez a gyakorlatban például a ferihegyi reptér és a Deák Ferenc tér távon azt jelenti, hogy a nagyjából félórás, 20 kilométeres szakasz megtétele 8-9 ezer forint helyett több mint 12 ezer forintba fog kerülni.

Az árnövekedés tehát látványos, azonban kétségkívül szólnak mellette megkerülhetetlen érvek.

Budapesten 2013 szeptembere óta hatósági ár van életben a taxis piacon. Akkor az alapdíjat 450, a kilométerdíjat 280, a percdíjat 70 forintban határozták meg. A tarifát szűk öt évvel később, 2018 júliusában árazták be a 700-300-75 forintos szintre, ami azóta viszont változatlan.

Hiába az eltelt majd négy év, nem biztos, hogy a taxisok normál körülmények között ki tudták volna harcolni az emelést. Csakhogy a pandémia, a felpörgő infláció és az ukrajnai háború hatásai együttesen végül olyan helyzetet teremtettek, amiben megkerülhetetlenné vált a drágításról való döntés.

Ez végül az április 13-i fővárosi közgyűlésen következett be a képviselők egyhangú támogatása mellett. Ezzel a fővárosi önkormányzat és a BKK munkatársai, valamint a fővárosi személytaxi-szolgáltató vállalkozások és érdekképviseletek képviselői között a hivatalosan 2021 novemberétől zajló tárgyalások végére pont került. (A taxisok valójában nem félév alatt vitték sikerre az ügyüket, hanem bő két éves sikertelen próbálkozást követően.)

A taxirendelet módosítása kapcsán az utasok számára egyértelműen az áremelés a leglátványosabb fejlemény, már csak azért is, mert emiatt át kell matricázni a kocsikon az eddig feltüntetett díjakat. Ez meg is történt a hetekben, de ezen felül még jó néhány változásról is rendelkeztek.

Ilyen például, hogy 

  • bővült az utasfelvételi lehetőség és a taxidrosztokon kívül is lehet világító szabadjelzővel várakozni;
  • minősített jelölésű négyévszakos gumiabroncsokon is futhatnak a taxik;
  • csak az az elektromos gépjármű lehet taxi, amely egy teljes feltöltéssel legalább 150 kilométert meg tud tenni;
  • a bankkártya elfogadására alkalmas terminál esetén a digitális bizonylattal rendelkező eszközöket is lehet használni;
  • a műszerfalon elhelyezett tarifatájékoztató táblázat színeinek felcserélése: fekete fólián, fehér grafika kivitelben;
  • a taxis sárga szín alkalmazásánál szélesebb a “tűréshatár”, így a kisebb krómozott felület, hűtőrács szabadon hagyható
  • 2024. január 1-től kizárólag EURO 6-os gépjárműveket lehet új taxiként üzembe helyezni.

Ezen felül a felek abban is egyetértettek, hogy taxiként a forgalomba helyezéstől számított 15. év végéig lehessen használni egy személygépjárművet. Ennek az elvnek az elfogadását közösen kezdeményezik a kormánynál.

A Covid járvány kitörése óta általános jelenség Budapesten, hogy a taxiszolgáltatás akadozik. Ha most valaki lead egy rendelést a tucatnyi, a fővárosi taxirendelet alapján minősített taxitársaság valamelyikének, jó eséllyel fogja azt tapasztalni, hogy vagy egyáltalán nincs, aki elvállalja a fuvart, vagy jobb esetben is csak lassan talál rá sofőrt a fuvarszervező.

E mögött elsődlegesen emberhiány van:

míg 2020 elején 6754-en nyújtottak hivatalosan személytaxi-szolgáltatást a fővárosban, addig a legfrissebb statisztikák szerint jelenleg már csak 5070-en.

Mindez 25 százalékos csökkenés, vagyis ekkora arányban hiányoznak a taxisok a placcról.

Hogy ezt képes lesz-e mérsékelni a magasabb, így nagyobb bevételt jelentő tarifa, ez a következő időszak nagy kérdése. A taxis ágazat megmentésének ugyanakkor legalább ilyen fontos eleme az engedély nélküli személyszállítást végzők (kiemelten az egyes Viber-csoportokban szerveződő tömeges fuvarok) ellehetetlenítése. A BKK ennek érdekében vállalta, hogy 2020-21-hez képest az átlagos havi összes ellenőrzések számát 190-ről tervezetten 240-re bővíti, valamint erősíti az együttműködést a hatóságokkal a hatékony intézkedések érdekében – olvasható a vilaggazdasag.hu  összeállításában.

Cash/fotó: BKK