A PESTI ALSÓ RAKPART KÖZELMÚLTBAN BEJELENTETT VÉGLEGES LEZÁRÁSÁRÓL

 

A Magyar Autóklubot és az autós közvéleményt meglepetésként érte Karácsony Gergely főpolgármester a Pesti alsó rakpart egy szakaszának lezárását, forgalmának megszakítását célzó bejelentése.

 

Az Autóklub a hír megjelenését követően felvette a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, és részt vett – egyedüli autózással foglalkozó szervezetként – a 2022.04.25. napján megtartott, a Duna-partok jövőjét tárgyaló egyeztetésen, ahol az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Az Autóklub nyomatékosan és ismételten kinyilvánítja álláspontját a valódi szakmai-társadalmi vita szükségességére vonatkozóan.

A Magyar Autóklub egyetért az élhető, zöld város koncepcióval, közösségi terek létrehozásával és a város szépítésével, és azt is tudomásul veszi, hogy szükséges a forgalom csillapítása a belső kerületekben.

Nem ért egyet ugyanakkor a „visszaadjuk a Duna-partot a budapestieknek retorikával”, a budapestiek jelentős hányada autót használó városi polgár. A Duna-part az autósoké is, jelenleg fő közlekedési útvonal, ami a budapesti és az ország minden autósáé, gyalogosáé, kerékpárosáé. Visszautasítjuk a közlekedők szembeállítását, egyes csoportok diszkriminálását.

A Magyar Autóklub nem ért egyet a jelenleg észak-déli közlekedési folyosóként használt Pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának végleges lezárásával, a rakparti forgalom belvárosba terelésével, miközben a cél a belváros tehermentesítése és levegőszennyeződésének csökkentése, a környezet védelme és a balesetmentes forgalom levezetése.

Ötletelés helyett stratégiai tervezést kérünk. Az érintett szervezetekkel történő egyeztetést követően a rakparti forgalom levezetéséhez a fejlesztések meghatározása és terveztetése szükséges. Vizsgálják meg a rakparti forgalom felszín alatti elvezetésének, illetve lefedésének a lehetőségét is. Nem halasztható tovább a P+R parkolók építése és az elővárosi közlekedés fejlesztése.

Az Autóklub fontosnak tartja rögzíteni az alábbiakat:

·     Karácsony Gergely választási programjában konkrét célként nem szerepelt a rakpart forgalmának megszakítása, részleges lezárása, ezért a főpolgármester erre nem kapott felhatalmazást a választóktól. Ezt az értelmezést erősíti az is, hogy egy éve, a Civil Fórumon, nyilván a választási ígéretek ismeretében, még fel sem merült a rakpart teljes és állandó lezárása a Főváros részéről.

·     Határozott álláspontunk, hogy elsőként nem az autómentes szakasz „hosszúságáról” kell dönteni, hanem mindenekelőtt az öt kilométeres rakparti kapcsolat megszakításának, lényegében az észak-déli közlekedési folyosó megszüntetésének problémaköréről kell szakmai és társadalmi egyeztetést folytatni.

·     Az alsó rakpartok kiemelkedő hálózati jelentősége elvitathatatlan, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közúti hálózat tervezése során számos gazdasági, társadalmi szempontot, hatást kell együttesen értékelni, így a települési környezetre gyakorolt hatást, a közlekedésbiztonsági szempontokat és az elérhető javulásból származó gazdaságélénkítő hatást.

·     Az Autóklub messzemenőkig támogatja a Duna-korzó folyópartig történő kibővítését, egységes gyalogos tér kialakítását, azonban a leghatározottabban sérelmezi, hogy a Főváros még csak nem is próbálkozott olyan megoldással, mely a gépkocsiforgalom sétány burkolata alatti átvezetését célozza, hasonlóan az ismert hannoveri, bécsi, osloi alagút-példákhoz. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy például a párizsi rakpartlezárás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

·     A Főváros által megrendelt autós/gyalogos választási kényszert erőltető közvéleménykutatást elégtelennek tekintjük, a MAK 2021-es felmérése szerint a megkérdezettek 58%-a nem támogatta a rakpart lezárását. Szakmai körökben a közelmúltban indított független felmérés szerint a kiterjesztett sétány alatti közúti alagút alternatíváját mintegy kétszer annyian pártolják, mint a rakparti útkapcsolat megszakítását.

·     Az Autóklub általában támogatja a környezetkímélő közlekedési módok térnyerését, azonban a közúti szolgáltatások kárára megcélzott újabb és újabb döntések előtt nagyon fontosnak tartja a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szempontok mérlegelését. A Kiskörút és a Nagykörút forgalom áteresztő kapacitásának csökkentését követően bizonyosra vehető, hogy a közúti ellátottság további lerontása veszélyeztetné a magyar főváros működőképességét és versenyképességét.

Hisszük, hogy Budapestet egyszerre lehet zöldebbé, barátságosabbá és működőképesebbé tenni anélkül, hogy egyes közlekedői csoportokat, nevesítve az autóval közlekedőket ellehetetlenítenék.

Magyar Autóklub