Vasútfejlesztés vakond üzemmódban
Merész és meghökkentő elképzelések hangzottak el minap azon a konferencián, melyen a főváros és agglomerációjának vasúti fejlesztését ismertették. A Déli pályaudvar földfelszíni funkciója megszűnne, a Duna alatt alagút épülne és a Nyugatinál nyolcpályás állomást alakítanának ki a föld alatt – hangzott el
A konferencián Fürjes Balázs államtitkár érvelt a Duna alatti alagút mellett, a Déli pályaudvar területét megkaphatná a város, eltűnne a sínrengeteg Belbudáról. Vitézy Dávid azt mondta, a Nyugati lefele, a föld alatt bővülhetne tovább.
„A 4,5 kilométeres Duna alatti vasúti alagút megépítésével eltűnne a Déli pályaudvar a föld felszínéről. Belbudán a sínek elvágó hatása megszűnne, értékes területek szabadulhatnának fel, valamint felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része is” – mondta Fürjes Balázs.
Évente a HÉV 73 millió fős utasforgalmat generál, a MÁV forgalma 138 millió fő éves szinten. 4 millió azoknak a száma, akik napi, de legalább heti rendszerességgel Budapestre jönnek, ők azok, akiknek utazniuk kell a fővárosba. Vasúti stratégiára azért van szükség, mert az elővárosi, agglomerációs népesség nő, 10 év alatt 36%-kal lett több a gépkocsik száma az agglomerációban, így egyre nagyobb a közlekedési nyomás.
A városhatárt átlépők közül 10 emberből 7 gépkocsival érkezik.
Ezzel a nyomással kezdeni kell valamit, Fürjes kifejtette, hárompilléres megoldásban gondolkoznak:
- közlekedésfejlesztés, főleg a kötöttpálya előnyben részesítése,
- a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése (az autók így elkerülnék a Belvárost),
- P+R parkolók építése (autóról váltsanak az ingázók).
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) egy 20 éves, 4000 milliárd forintos projektről van szó, többségében EU-s forrásokból, amiből 1200-1500 milliárd forint már biztosítva van. Ennek keretében többek között 16 hiányzó megállót építenek, a meglévő vasutakat felújítanák, és a járműparkot is fejlesztenék.
A stratégia célja:
- Minden állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat el lehessen érni.
- Kétszereződjön meg a budapesti-elővárosi vasútforgalom (ma naponta félmillióan használják) amivel 1 millióra növelhető a használók száma.
- Mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.
„Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítését tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával.– mondta Fürjes a konferencián.
A BAVS keretein belül megvalósítás előtt álló vasúti alagút egy 4,5 km-es új föld alatti nyomvonallal a Duna alatt kötné össze Budapest két fontos pályaudvarát, a Déli és a Nyugati pályaudvart.
„Az eddigi felmérések szerint a stratégia alapvető céljait a lakosság 92 százaléka Budapesten is támogatja. A trendek azt mutatják, hogy Európa más városaiban is folyamatosan alakítják átmenővé a korábbi fejpályaudvari rendszert. A sokszor példaként hozott Bécsben az elmúlt tíz évben 26 km vasúti alagút épült” – ezt már Vitézy Dávid mondta, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója.
Az alagút célja a budapesti vasúti közlekedés erősítése. Az elmúlt években korszerűsített vonalakon, sok helyen már most megduplázódott az utasforgalom, de egyes településeken akár a mai 5-6-szorosa is lehetne a vasutat használók száma.
Az utasszám növekedéséhez óránként 42-ről 93-ra kellene növelni a fővárosba bejövő vonatok számát és összességében 100-120 motorvonattal többre van szükség ahhoz, hogy a tervezett járatsűrűség biztosítható legyen, amihez elengedhetetlen az alagút kialakítása. Emellett sokkal helytakarékosabb is egy ilyen rendszer a fejpályaudvarokhoz képest.
A projekt célja egy XXI. századi, klímabarát, digitális, versenyképes, robusztus és átjárható rendszer kiépítése, amihez az alagút nélkülözhetetlen.
Az alagút célja, hogy összekösse az országot, aminek eredményeként 10-30 perces megtakarítási idők jönnek létre.
A stratégia mostanra elkészült, az alagút megvalósíthatósági tanulmányának 2022 második negyedévére kell elkészülnie, míg a környezeti hatásvizsgálatnak 2023 harmadik negyedévéig. A tervezés uniós és hazai forrásból zajlik, széleskörű szakértői résztvevőkkel – számolt be a konferenciáról a forbes.hu
A tervek szerint:
- A Kelenföldi pályaudvartól a Kis-Gellérthegyig a mai nyomvonal maradna, majd a Mészáros utcánál kezdenének süllyedni az új sínek, amik a Széll Kálmán téren kapcsolódnának a metróhoz. Ezt követően a Duna alatti alagút után érnék el a Nyugati pályaudvart, ami után visszatérne a felszínre és a Dózsa György útnál érné el ismét a mai nyomvonalat. A város közepére nem kellenek sínek – mehetnek a föld alatt is.
- A 2-es metróhoz való csatlakozásnál több nyomvonalat is vizsgáltak – a Batthyány tér, a Kossuth tér és a Deák Ferenc tér egyaránt szóba került – de hidrogeológiai és forgalmi modellezés alapján a Széll Kálmán téri nyomvonal lesz a megfelelő.
- Annak érdekében, hogy az InterCity-k a Széll Kálmán téren meg tudjanak állni, egy 300 méter hosszú, 4 vágányos állomás kialakítása lenne szükséges. A köztes megállókról azonban egyelőre nincs még döntés, noha a bevezető szakaszon a Sashegy-Naphegy térségében vizsgálják egy megálló létesítését.
- Viszont a Déli pályaudvar megszűnését javasolja a tanulmány, ami így átadható lenne a városnak.
- A Nyugati pályaudvart az alagút nélkül is teljesen fel kellene újítani, de úgy, hogy az teljesen kompatibilis legyen az alagúttal. Ennek eredményeként egy 8 vágányú, föld alatti megálló kialakítására van szükség.
- Ha elkészül az alagút és majd idővel az 5-ös metró, akkor a Nyugati pályaudvarnak 162 ezer utast kell kiszolgálnia naponta, ami a mai forgalom több mint duplája.
- Az alagút építési ideje alatt fontos cél, hogy a Nyugati pályaudvar végig működjön, de a Déli pályaudvart sem lehet 8 évre lezárni.
A konferencián Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója is beszélt. Szerinte a vasútfejlesztések egyik kulcseleme a Nyugati pályaudvar tehermentesítése és kapacitásainak bővítése. „A Nyugati pályaudvar jelenleg tele van, több vonatot itt nem tudunk fogadni. Úgy is mondhatjuk, hogy a Nyugati pályaudvar elesett. Az elmúlt évek koncepciójával nem is tudnánk ezzel mit kezdeni, a vasúti alagút viszont sokat fog segíteni” – emelte ki Homolya Róbert, majd a MÁV további, jelenleg is futó fejlesztéseiről is beszélt. Jelentős energiákat fordítanak országos szinten a menetidő csökkentésére, pályafejlesztésekre, járműfejlesztésekre (ebből kiemelendő a KISS emeletes vonatok és az IC+ kocsik beszerzése).
Az utazás megkönnyítése érdekében továbbá azon is dolgoznak, hogy a Volán és a MÁV járatain akár egyetlen jeggyel is lehessen utazni, úgynevezett egységes megye-bérletek bevezetésével – hangzott el a konferencián.
Cash/fotó: BFK
