Van, akinek az űr sem, van, akinek a Balaton is luxus
Az igazán gazdagoknak semmi sem drága, míg honfitársaink közül több mint egymilliónyian még a Balatonhoz sem jutnak el, egész életükben. Készült egy összeállítás, amely az igazán egzotikus és drága lehetőségeket vette számba. Mi csak az autóbérlésből, a taxizásból és az űrlátogatásból csipegettünk.
A XX. század az autó évszázada volt, de hány volt közöttük, ami nemcsak az A-B pontok közti távolságot tudta leküzdeni, hanem a külseje, a menetteljesítménye és a vezetési élménye is földöntúli volt? Nem sok, de hogy a Bugatti Veyron is köztük van, az biztos.
A luxus-szupersportautót a Volkswagen mérnökei tervezték és gyártották. A W16-os középmotorral szerelt változat, a 431 km/h csúcssebességű Veyron Super Sport a világ leggyorsabb, utcán is legálisan vezethető sportautója.
A Veyronnak nemcsak a sebessége lélegzetelállító, hanem az ára is. Néhány száz példány készült belőle; ezek egy-másfél millió dollárért cserélnek gazdát. Kevesen vannak, akik könnyű szívvel ki tudnak fizetni ilyen sok pénzt egyetlen autóért. A Veyron azonban vonzó jelenség; olyan szép, erős, okos, gyors és szexi, hogy még a tanulóvezető apácákat is arra ösztönöz, hogy tapossák ki a belét.
De mit tegyen az, akinek nincs erre az élményre másfél millió dollárja? Mondjuk, béreljen egyet, ha ki tudja fizetni érte egy új Tesla árát.
A legdrágább autóút: egyhetes luxusautó-bérlés,
Jármű típusa: személyautó/szupersportautó (Bugatti Veyron)
Útiköltség (1 fő/út): 26.000-70.366 dollár (8-22 millió forint)
Menetidő: 24-168 óra (1-7 nap)
Mert a Veyron bérautónak is istentelenül drága: a luxusautó-kölcsönzők 26.000 dolláros napidíjat kérnek érte. Talán azért nyomták ilyen vastagon a ceruzát az árazásnál, hogy kedvezőbbnek tűnjön a hetibérletes konstrukció ár-érték aránya? Egyheti veyronozás 70.366 dollárba, azaz 21,5 millió forintba kerül. Bár ez is elképesztő ár, kevésbé pofátlan a nyolcmillió forintos napidíjnál.
A Bugatti Veyron is csont nélkül hozza a luxusutazások eddig is megfigyelt papírformáját: az ügyfél befizet hetven-nyolcvanezer dollárt, és tök mindegy, hogy hol van, és merre jár, mert nem a megérkezést, hanem az utazás élményét fizettetik meg.
A luxusautó-vezetéstől persze épp élményszerűséget várunk, szóval ez rendben is van, de aki vadregényes vezetési élményre és vérbeli utazásra vágyik, költse a nyolcvan-százezer dollárját a Föld körbetaxizására!
Jármű típusa: személyautó/taxi
Útiköltség: 110.280 dollár (34 millió forint)
Távolság: 69.536 kilométer
Menetidő: kb. 150 nap (3600 óra)
Egységnyi viteldíj: 1,58 dollár/kilométer
Furcsa, de nem páratlan ötlet: három egyetemista jóbarát egyszer már kipróbálta, és miközben remekül szórakoztak, Guinness-rekordot döntöttek. Paul Archer, John Ellison és Leigh Purnell a 15 hónapos út során összesen 43.208 mérföldet (69.536 kilométer) töltöttek taxiban, megdöntve a legdrágább taxiút világrekordját. A trió négy kontinens 50 országába jutott el; a taxióra csaknem 80.000 fontos (nagyjából 32 millió forint) viteldíjat mutatott, mire az egyetemisták visszaértek az Egyesült Királyságba.
Hogy közben nem unatkoztak, az biztos. Kínában megdöntötték a magassági autózás világrekordját is, amikor a Golmud hegyeiben 5.225 méteres tengerszint feletti magasságra hajtottak fel. Eközben kerülgették az örmény birkanyájakat, a pakisztáni tálibokat, és még az iráni titkosrendőrség vendégszeretetét is élvezhették egy darabig, mert Paul Archert kémnek nézték és letartóztatták.
Ebben tényleg nincs semmi luxus, de az biztos, hogy a résztvevők még a halálos ágyukon is emlékezni fognak az utazásra, és hát mi másért indulnánk útnak, mint az emlékezetes élményekért?
Űrutazás: a határ a csillagos ég, a fuvardíj meg hetvenmillió dollár
Jármű típusa: hordozórakéta/űrhajó
Útiköltség (1 fő/út): 250.000-70.000.000 dollár
Távolság: 100-400 kilométer
Menetidő: 2-3 óra
Egységnyi viteldíj: 2.500-175.000 dollár/kilométer
A közelmúltban két űripari magáncég – a Jeff Bezos vezette Blue Origin, illetve a Sir Richard Branson-féle Virgin Galactic – embert juttatott a világűrbe, méghozzá rekreációs céllal. Noha ezek az utak csak néhány óráig tartottak, és éppen csak elérték a 100 kilométer magasságban húzódó űrhatárt, a Kármán-vonalat, tartsuk észben, hogy most nem egy szuperhatalom dobta össze az útravalót – mint ahogy a Szovjetunió finanszírozta Jurij Gagarin űrsétáját –, hanem magáncégek, és ezek az első szárnypróbálgatások.
Hogy az űrturizmus dollármilliós üzletág lehet, azt az elemzők már évek óta sulykolják, de mostanáig vártunk rá, hogy bebizonyosodjon az állításuk. Más kérdés, hogy a turizmus globális mérőszámaival összevetve ezek a dollármilliós útiköltségek aprópénznek, kerekítési hibának tűnnek – de, mint az a tételes ismertetésből is látható, az űrben nagyon kevés utas között oszlik meg az egy főre eső költség.
Az űrutazás drága, de nem jár hozzá a luxusutazások kényelme. Az ember elővételben befizet 250.000 dollárt a Virgin Galacticnél, részt vesz egy kétórás úton, pár perc erejéig átélheti a súlytalanságot, és megcsodálhatja a Földre nyíló csodálatos panorámát, nagyjából ennyi a belépési küszöb. Eközben az utas a szűk géptestben ücsörög – nem hoz neki francia pezsgőt a hosszú combú stewardess – és annyi pénzt költ el rá, amennyiből hetekig járhatna Bugatti Veyronnal, vagy az egész évét világ körüli úton tölthetné.
És ez még csak a pehelysúly. A VG negyedmilliós jegyárai kedvező, bevezető jellegűek; a végleges jegyárak ennél sokkal magasabbak is lehetnek. Mivel igen kis piacról van szó, a vállalatok nem törik össze magukat, hogy egymás alá licitáljanak az árversenyben. Pedig van honnan letörni az árakat: a jövőbeli űrutazásoknak muszáj lesz kitörnie a dollármilliós kategóriából, ha tömegeket akar vonzani.
Ma a Blue Origin megteheti, hogy 28 millió dollárért bocsássa áruba az exkluzív helyjegyet a New Shepard űrhajóra. Némileg kedvezőbb árakkal dolgozik az Elon Musk vezette SpaceX, akik a Dragon űrkapszulával és saját gyártású hordozórakétájukkal 55 millió dollárért szállítják a négyfős legénységet a Nemzetközi Űrállomásra. És még így is jóval olcsóbbak lehetnek a NASA-nál, aki a SpaceX feltűnése és az amerikai űrsiklók leállítása közti időben az orosz Szojuzt használta az űrtaxizáshoz, fuvaronként 62,7 millió dollárért – írja összeállításában a Qubit.
Az eddigiek alapján feltételezhetjük, hogy idővel nemcsak civil űrutazás, hanem űr-tömegközlekedés is lesz. Ki tudja, addigra talán lesz űr-luxusutazás is; mert ma az űrben az az egyetlen luxus, hogy egyszerűen oda lehet jutni, és még ezért is ki kell fizetnünk a világ minden kincsét. A következő lépés az lesz, hogy ne csak eljussunk az űrbe, hanem jól is érezzük ott magunkat; ha ez megvalósul, azért is el lehet majd kérni utanként több tízmillió dollárt.
Addig is, amíg nem ez lesz a fő problémánk, én annak is örülnénk, ha minden magyar eljutna a Balatonhoz, mégiscsak ez a magyar tenger vagy mi?!
Cash/fotó: Google
