Górcső alatt a passzív biztonsági eszközök használata

A rendőrség 2021. március 8-14. között a passzív biztonsági eszközök használatát ellenőrzi Magyarország közútjain. Elsősorban a biztonsági öv, biztonsági gyermekülés használatát ellenőrzik az egyenruhások, míg a kétkerekűek esetében a bukósisak helyes alkalmazását – olvasható a police.hu oldalán.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. március 8-14. között Seatbelt elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozik. A nemzetközi együttműködés keretén belül időről-időre szerveznek a közlekedésbiztonságáért felelős szakemberek az unión belül olyan akciókat, melyekben a tagállamok közlekedési ellenőrei vesznek részt.

 

A jövő hétfőn kezdődő akció-sorozat részeként a rendőrség Magyarország egész területén a passzív biztonsági eszközök használatának közúti ellenőrzését végzi. Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják a rendőrök.

Gépjárművel történő közlekedésünk során a biztonsági öv használata kötelező! Ezzel a szabállyal mindenki tisztában van, sajnos azonban sokaknak ez mégsem magától értetődő. A biztonsági öv használata alól a KRESZ valóban tartalmaz néhány kivételt.

„Nem kell becsatolni a biztonsági övet:

– a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének,

– a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít,

– a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza,

– a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban,

– a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat,

– az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek,

– annak, aki külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.”

Akik mégsem használják előírásszerűen a biztonsági övet, azok lakott területen belül 10 ezer, lakott területen kívül 15 ezer illetve autópályán 20 ezer forint közigazgatási bírságra számíthatnak. A vezető éppúgy, mint utasa. A büntetőpontok esetében lakott területen belül és kívül 3-3 pont jár, autóúton, autópályán viszont 5.

A gyermekbiztonsági rendszer gépkocsiban történő elhelyezés feltételeiről a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 48. §-a tartalmaz előírásokat.

A 48. § (7) bekezdés alapján „A gépkocsiban vagy a mopedautóban – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.”

A KRESZ 48. § (8) bekezdés a) pontja alapján a gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni „ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható)”.

A KRESZ 1. számú függelék „II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak” rész wb) alpontja szerint „nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva – amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik – teljes gyermekbiztonsági rendszert képez”.

A KRESZ 1. számú függelék III. részének j) pontja tartalmazza: „a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolását, a benne elhelyezhető gyermek testsúlya szerint:

j/a) 0. csoport: 10 kg testsúly alatt,

j/b) 0+. csoport: 13 kg testsúly alatt,

j/c) I. csoport: 9-18 kg testsúlyig,

j/d) II. csoport: 15-25 kg testsúlyig,

j/e) III. csoport: 22-36 kg testsúlyig.”

Ha az ülésmagasító megfelel az előírásoknak, akkor az „nem integrált gyermekbiztonsági rendszernek” minősül, a II. és III. tömegcsoportba tartozó gyermek szállítható a gépkocsiban az előírásoknak megfelelő ülésmagasítót használva (ENSZ-EGB 44. számú előírása).

Aki a biztonsági gyermekülést nem használja, az 15-30 ezer forintnyi büntetésre és 3 büntetőpontra számíthat.

 

A bukósisak használatára vonatkozik a KRESZ 48.§. (9.) bekezdés így szól:

„A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.”

Aki ez ellen vét, az 3 büntetőpont mellett lakott terülten 10 ezer, azon kívül 20 ezer, míg autóúton vagy autópályán 30 ezer forint büntetést kockázat.

A legfontosabb tudnivalókat igyekeztünk összeszedni és nem csupán a taxisok számára. Ezek után már csak a sofőrökön múlik, mennyire lesz sikeres a jövő heti monstre akció. Még valami: senkinek ne legyen kétsége, a sebességmérő készülékek ettől függetlenül mérőállásban várakoznak.

k.z.t./fotó: Rendőrség