Az 1990-es évek elején a fővárosban több mint 20 ezer taxis próbált megélni. Többségüknek ez nem sikerült. Így az érdekképviseletek a létszám korlátozását kérték a jogalkotóktól. Megkapták, ám egy taxisokat képviselő (?) szervezet tagsága nevében az Alkotmánybíróságnál támadta meg a jogszabályt és nyert. Ötvenen sem voltak. A taxisok viszont – országosan mintegy 30 ezren – kaptak tanfolyamokat, vizsgákat, adattárolós órákat ENSZ EGB előírást autójukra. Ez volt az “ára” a szabályozásnak. Amiből a lényeg, a létszámkorlátozás maradt ki a Taxisok Szabad Szakszervezetének köszönhetően. Sokan kérdezték, minek az érdekképviselet, ha ez az eredmény? Nos, Kellner Ferenc a Magyar Taxis Szövetség új elnöke megpróbálja a kérdést megválaszolni. Aki pedig azt hinné, hogy a jelenleg taxizóknak ez már csak olvasmány, azoknak érdemes a jelenlegi fix hatósági árra gondolni. Ennek is ára volt: sárgítás, autóéletkor, méret stb.
Bejegyzés
1995-ben a Magyar Taxis Szövetség nyílt levélben fordult az illetékesekhez az eldurvult drosztháborúk miatt. A torkon lőtt taxisról mi is megemlékeztünk itt, az archív oldalakon. Az 1996-os válaszok elolvasása után kiderül, a hazai jogi környezet szinte semmire sem ad lehetőséget. Pedig a taxisok saját ellenőreikkel is társultak volna egy tisztességes ellenőrzést végző hatósághoz. Sajnos az idősebbek nem véletlenül mondják: nemakarásnak nyögés a vége. A probléma 2021-ben is hasonló, az ellenőrzés, rendfenntartás megoldatlan.
A taxiállomáson a drosztfoglalók torkon lőttek egy taxist, mert ő nem állhatott volna arra a helyre, amit valaki kisajátított. Onnan ugyanis csak az dolgozhatott, aki (neki) fizetett a védelemért. Na ezt elégelte meg a Magyar Taxis Szövetség, mely immár a politikusoktól kért segítséget. Akik közül volt aki válaszolt is. Például a “bort, búzát, békességet” jókívánság is papírra vettetett. (lásd még: halottnak a csók)
Ami az alapproblémát illeti, mármint a drosztfoglalásokat, ez a mai napig fennáll, illetve bizonyos mértékben csökken. Hiszen kevesebb a taxis, több a fuvar, és legfőképpen a drosztok száma is jelentősen csökkent. Több kerület egyáltalán nem ad helyet ilyen úri luxusnak. Ha majd nem lesz droszt egy sem, akkor a visszaélések is megszűnnek, probléma végre megoldva. Milyen egyszerű a megoldás, de ez még 1995-ben senkinek nem jutott eszébe.
A Magyar Taxis Szövetség nyilvánosságra hozta, hogy a Fővárosi Közgyűlés őszi munkarendjében a taxiszolgáltatás helyzete is napirendre kerül. 1995-ben ezt még mindenki komolyan vette. Ám 2021-ben olvasva a kitűzött célokat, az ember kínjában csak mosolyogni tud azon, hogy ezt a gittet azóta is rágjuk… Tovább
Az új kamarai törvény csak az Országgyűlés által jóváhagyott rendi kamarák számára biztosította a kamarai elnevezés használatát. Így a korábbi Taxis Kamara Magyar Taxis Szövetségként (MTSZ) folytatta tevékenységét. A kijelölt fő feledatok a létszám-tarifa-ellenőrzés hármas feledatai köré csoportosultak. Ezek közül ma már a létszámot a piaci viszonyok határozzák meg, több-kevesebb sikerrel. Az árkérdést a Tarlós István vezette főváros 2013-ban szabályozta, az ellenőrzés hatékonysága a viszont a mai napig nem megoldott. Tovább