1996-ban egy szép nyári napon nagyon sok taxi gyülekezett az “integetőn”. Miután éppen aznap emelték 5 forinttal az üzemanyag árát, sok politikusban felelevenedett az 1990-es benzináremelés, és az azt követő gyülekezés ezen a helyszínen. Így a rendőrség is megjelent, hogy tájékozódjon. Ám megnyugodtak, hiszen csak a City Taxi tartotta a később rendszeressé váló éves szemléjét.
Bejegyzés
A Fővárosi Közgyűlés a taxisok számának csökkentése érdekében 1993-ban rendeletet alkotott, melyet a taxisok döntő többsége örömmel fogadott. Azonban az Alkotmánybíróság a 21/1994 (IV. 16) AB Határozatában az 1988 évi törvény 19§ (2) bekezdését, mely a korlátozást az önkormányzatok részére biztosította – taxisok kérésére(!) – hatályon kívül helyezte. Így a Fővárosi Közgyűlés lépéskényszerbe került és korábbi kedvező döntésének megváltoztatására kényszerült. A taxiszolgáltatás javítása érdekében a következőkben közölt megállapításokat tette, majd “határozati javaslatokat” fogalmazott meg. Többek között ezen anyagban szerepel már a maximált hatósági ár bevezetése a fővárosi taxizás területén.
Az írás végén egy tiltakozás is szerepel amiatt, hogy a VÁLTOÉE (nagy létszámú taxisra hivatkozó érdekvédő tömörülés) javasolta, hogy taxis csak érettségizett szakmunkás lehessen. Ez kiverte a biztosítékot szinte minden más érdekképviseletnél.
A most online formában hétvégenként ismét megjelenő sorozatot Bálint Sándor muzeológus, a Közlekedési Múzeum főmunkatársa, a téma szakértője készítette kifejezetten a Taxisok Világa részére. 75 részes, 1991-től 2004 decemberéig közölt sorozata felölelte a fővárosi személyszállítás történetét az 1870-es évektől egészen 1947-ig. A múlt megismeréséhez jó szórakozást kívánunk! A szerk.
A kecskeméti taxisok 1996-ban összefogtak, és a három nagy társaságból kettő egyesült. Egybe hordtak mindent a közös központba, majd mindössze 8 óra elteltével külön váltak. Ez rekord. Az anyagban szerepel, hogy a kecskeméti taxiállomásokat parkolóhelyekké nyilvánította az önkormányzat, ahova csak a taxisok állhatnak be. Az olvasók megismerkedhetnek a Hírös Taxival, a Robinson Taxi Egyesülettel és a Kunság Taxi Egyesülettel.
A Főtaxinál 1996-ban a bérletes és képviseletes rendszer mellett nagyobb hangsúlyt kap a hagyományos üzemmód. Madar László taxiüzletág vezető 100 darab új autó beállításáról és további változásokról számol be az olvasóknak.
A BKIK alelnöke, a Közlekedési Osztály elnöke magyarázza, hogy a kamarának milyen szerepe lesz a taxiállomásokon a rend fenntartásában. A főváros és 23 kerülete ebben a kérdésben is harcol egymással, így megegyezés a mai napig nincs. Mint ahogy a taxiállomásokon sincs rend.
Demeter Misi humoros írásából kirajzolódik a múlt század közepének Budapestje. Az Almássy tér, az áruszállító kisiparos, más néven tróger, a szódás és lova, továbbá néhány kerékpár. Jó szórakozást.
Horváth György 1996-os írásában előkerül a ma újra nagyon népszerű téma, az üzemanyagok árképzése, az áfatartalom visszaigényléséből kizárt, üzemi célra használt autók, így a taxisok problémája is. Ők, bár nyugtaadós órával kell dolgozzanak, az üzemanyag áfatartalmát nem igényelhetik vissza. Ma sem. De szóba kerülnek a drosztbirtokos taxisok, a 40% alatti gurulóval dolgozók és a nyolc tarifa is, melyet emelni kellene. Ma egy tarifa van, ami emelésre szorulna. Az alábbi írásban sok jó érvet, szempontot ismerhetnek meg az olvasók.
A most online formában hétvégenként ismét megjelenő sorozatot Bálint Sándor muzeológus, a Közlekedési Múzeum főmunkatársa, a téma szakértője készítette kifejezetten a Taxisok Világa részére. 75 részes, 1991-től 2004 decemberéig közölt sorozata felölelte a fővárosi személyszállítás történetét az 1870-es évektől egészen 1947-ig. A múlt megismeréséhez jó szórakozást kívánunk! A szerk.
Az alábbi – 1996-os – írás három olyan esetet dolgoz fel, melyekben taxisokat raboltak ki fegyverrel. Abban az időben a taxisok elsődleges célpontjai voltak a hirtelen pénzt szerezni vágyóknak.