- Miért kell mobilzavaró eszközt használni a vizsgaközpontokban?
- Rejtett kamerákkal és apró fülhallgatókkal csalnak a vizsgákon.
- 300-400 ezer forintért KRESZ-vizsga dublőrök is bérelhetők.
- Hamis okmányokkal igazolnák a nyolc általános elvégzését.
- Miért veszélyesek a csalással szerzett jogosítvánnyal vezetők?
Legalább 30-an próbáltak rejtett kamerák és mikrofonok segítségével külső segítséggel gépjárművezetői elméleti vizsgát tenni az idén a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adatai szerint. Emellett voltak, akik dublőrt küldtek maguk helyett a teszt kitöltésére, és újra divatba jött a hamis külföldi bizonyítványok felhasználása.
A gépjárművezetők vizsgáztatásán tapasztalt csalások megszüntetését is segítené a Közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztését, amit a kormány november 11-én nyújtott be a parlamentnek. A javaslat ennek érdekében javaslat egy új bekezdéssel egészítené ki az 1988. évi I. törvény 46/D §-át:
A jogszerű vizsgáztatás és a visszaélések, a vizsgán meg nem engedett, a vizsga eredményének befolyásolására alkalmas külső informatikai és mobil segédeszközök használatának megakadályozása érdekében a vizsgaközpont jogosult a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása során az említett eszközök használatának zavarására, akadályozására szolgáló technikai, informatikai eszköz használatára.
A kommunikációs eszközök zavarását a gépjárművezetők eleméleti vizsgáján az indokolja, hogy a felkészületlen tanulók mind gyakrabban James Bond filmeket idéző módszerekkel vesznek igénybe külső segítséget az elméleti vizsgán.
21 rejtett kamerás vizsgacsaló ellen eljárás indult és a vizsgaszabályzat értelmében legalább fél évre kitiltották őket a vizsgákról, azaz nem jelentkezhetnek újra elméleti vizsgára. Ez azt is jelenti, hogy nem kezdhetik meg a vezetési gyakorlatukat sem. További közel tucatnyi esetben kirohantak a teremből és eltűntek azok a vizsgázók, akik feltehetőleg okkal tartottak a lelepleződéstől, azaz, hogy kiderül, külső segítséggel próbálták teljesíteni a vizsgakövetelményeket.
Szabó Gábor, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) Felügyeleti és Módszertani Igazgatóságának vezetője a Közlekedésbiztonságnak elmondta: A csalók egy része gombnak látszó kamerákat erősít a ruházatára és egy apró digitális eszközzel gyakorlatilag élőben közvetíti a vizsgáját. Számos más megoldással is találkoztak már, de azokról nem beszélt, nem akar ötleteket adni senkinek a csaláshoz.
Mivel ezeknek a miniatűr eszközöknek nem túl nagy a hatósugaruk, a közelben kell figyelnie a rejtett kamera képét a segítőjüknek, akik szóban felelnek a vizsgázó helyett a kérdésekre. Ehhez olyan apró fülhallgatókat használnak, amiket szinte csak akkor lehet észrevenni a fülben, ha kifejezetten arra koncentrál valaki.
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont nem hatóság. Nem motozhatja meg a vizsgára jelentkezőket, nem veheti el a mobiltelefonjukat a vizsga idejére – bár annak nem is lenne értelme, mivel a csalók nem telefonon kommunikálnak a súgóikkal. Az túl feltűnő lenne már csak a mobilok mérete miatt is.
Szabó Gábor elmondta: folyamatosan képzik a vizsgáztatókat, hogy melyek azok az apró jelek, amelyek csalásra utalhatnak. Gyanús lehet például az évszakhoz képest túl meleg, túl vaskos ruházat, a természetellenesnek tetsző testtartás, vagy a furcsa, zavart viselkedés (mintha a vizsgázó fejben egészen máshol járna, és nem a kérdésekre fókuszálna).
De más is felkeltheti a KAV vizsgáztatóinak a gyanúját, például, ha valaki a lakóhelyétől távol jelentkezik írásbeli vizsgára. A hatályos rendelkezés alapján ezt megteheti, de elméleti vizsgán ennek semmi értelme.
Az elméleti vizsga azonban az országban mindenütt ugyanúgy zajlik. Érintőképernyőn ki kell tölteni egy több ezer kérdésből véletlenszerűen összeállított tesztet. Semmi értelme száz kilométereket utazni emiatt.
A rendőrség szorosan együttműködik a vizsgaközponttal és gyorsan reagál a vizsgacsalásokkal kapcsolatos bejelentésekre.
A feltűnésmentes kommunikációra használható eszközök ugyanakkor egyre kisebbek, egyre nehezebben felfedezhetők. Ezért fontos, hogy csírájában fojtsák el a csalási kísérleteket. Azaz, hogy technikailag ellehetetlenítsék a mobil eszközök használatát a vizsgákon.
De mi értelme van az efféle csalásoknak?
Az eddig feltárt esetekben a csalók azért fizettek több tízezer, olykor több százezer forintot a súgásokért, mert segítség nélkül nem tudták volna teljesíteni a jogosítvány megszerzéséhez szükséges követelményeket. Képtelenek voltak megtanulni a sikeres vizsgához szükséges szabályokat.
Ugyanakkor okkal feltételezhető, hogy többségük napi szinten vezet. Vezetni tudnak, pontosabban képesek kezelni a gépjárműveket, és jogosítvány nélkül is folyamatosan részt vesznek a forgalomban. Csakhogy a szabályokat nem ismerik.
Egy idő után a rendőrök – főleg vidéken, a kisebb településeken, ahol mindenki ismer mindenkit – már megismerik őket. Kapják a büntetéseket, az eltiltásokat, és ha még ezek hatására sem szakítanak szokásukkal, hogy ők jogosítvány nélküli vezetnek, a bírói gyakorlat szerint ma már könnyen börtönben találhatják magukat. Az eltiltás hatálya alatti vezetés ugyanis bűncselekmény.
Ezen a ponton döntenek úgy sokan, hogy bármi áron, de mégis csak szereznek jogosítványt. Aki pedig a James Bond technikával sem boldogul, 3-400 ezer forintért dublőrt fogadhat, aki levizsgázik helyette.
Idén négy dublőr bukott le. Volt olyan eset, amikor a vizsgabiztosoknak az tűnt fel, hogy a vezetési órákra jelentkező tanuló nem hasonlít arra, aki az elméleti vizsgán a tesztet kitöltötte. Egy másik alkalommal az egyik tanuló hosszan beszélgetett a vizsgát felügyelő biztossal, a vezetési órára azonban „elfelejtette a magyar nyelvet”. Valójában persze soha nem tudott magyarul. Dublőr tette le helyette az elméleti vizsgát.
Természetesen a dublőrös vizsgával próbálkozókat is kitiltották fél évre a vizsgáról.
Szabó Gábor szerint a csalással szerzett jogosítvánnyal közlekedők különösen nagy veszélyt jelenthetnek a közlekedésbiztonságra. Vezetni (járművet kezelni) tudnak, hiszen engedély nélkül is folyamatosan vezetnek. Azonban sem a társadalom, sem a vizsgarendszer nem építhet arra, hogy ha csalással át is mennek az elméleti vizsgán, a gyakorlati órákon és a vezetési vizsgán majd elbuknak, mert ott már nem segít a James Bond-i technika.
Csakhogy a szabályokat a gyakorlati órákon sem tanulják meg. És, ha némi szerencsével átmehetnek a vizsgán, attól kezdve már legálisan vezethetnek anélkül, hogy akár csak a legalapvetőbb szabályokkal is tisztában lennének.
Nem véletlen, hogy a jogosítvány megszerzésének előfeltétele, hogy a tanfolyamra, majd a vizsgára jelentkező legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezzen. Egyfelől, az elemi iskola elvégzése valószínűsíti, hogy gépjárművezető-tanulónak jelentkezők képesek a szabályokat megérteni, követni, betartani. Másfelől képesek elsajátítani azokat az ismereteket, amelyekre a biztonságos közlekedéshez szükség van.
A 2000-es évek elején nagy számban próbálkozták hamis román érettségi bizonyítvánnyal igazolni a jogosítvány megszerzéséhez szükséges feltételek meglétét. Végül is az érettségi bizonyítvány életkort és iskolázottságot egyszerre bizonyít. Elvileg. Ha valódi.
A lelepleződött visszaélések és a visszaélés gyanús esetek miatt gyakorlattá vált az iskolai végzettséget igazoló külföldi okmányok hitelességének ellenőrzése. Emiatt ez a csalás egy időre feledésbe merült. Azonban az utóbbi időben újra megjelentek a hamis külföldi okmányokkal próbálkozók.
A vizsgaközpont azonban minden esetben ellenőrzi az okmányok valódiságát. Első körben okmányminták alapján, ha a gyanú még ez után is fennáll, az okmány hitelességének igazolását kérik attól a tanintézettől, amelyik azt kiállította. A hamis okmánnyal próbálkozók ezen a ponton kivétel nélkül elbuknak.
Forrás: kozlekedesbiztonsag.kti.hu Kép: Illusztráció
