Néhány vállalkozó időről időre különböző okokból kénytelen szüneteltetni vállalkozását. A szüneteltetés időtartamára csak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (11.800 Ft/hó). Eddig erre az időszakra helyi iparűzési adót
(HIPA) sem kellett fizetni, ám ez most módosult.
A HIPA szabályozása időről időre változik, alkalmazkodva a gazdasági környezethez és a vállalkozások igényeihez. A 2024-ben hatályba lépett módosítás jelentős változást hozott a vállalkozások szüneteltetésének adókötelezettség szempontjából történő kezelésében.
A korábbi szabályozás értelmében, ha egy vállalkozás egy adóévben akár csak egy hónapra is szüneteltette tevékenységét, a szüneteltetés időszakára nem volt köteles iparűzési adót fizetni. Ez a rendelkezés sok vállalkozás számára jelentett adóelőnyt, különösen szezonális tevékenységet végzők vagy átmeneti nehézségekkel küzdők esetében.
A 2024-ben életbe lépett törvénymódosítás ezen a területen jelentős szigorítást vezetett be. Az új szabályozás értelmében a vállalkozás szüneteltetését a helyi iparűzési adó szempontjából csak akkor veszik figyelembe, ha a szüneteltetés időtartama meghaladja a 181 napot (az adóévben). Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás tevékenységét egy adóéven belül 181 napot meg nem haladó időtartamra szünetelteti, akkor a teljes adóévre vonatkozóan iparűzési adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha a szüneteltetés meg sem történt volna.
A jogalkotó a 181 napos határ bevezetésével feltehetően a visszaélések elkerülését és az adóalap védelmét kívánta elérni. A 181 napos időtartam egyrészt kellően hosszú ahhoz, hogy valódi, jelentős üzleti szünetet jelentsen, másrészt pedig korlátozza a rövid távú, adóoptimalizálási célú szüneteltetések lehetőségét.
Az új szabályozás jelentős hatással lehet azokra a vállalkozásokra, amelyek korábban rendszeresen éltek a rövid ideig tartó szüneteltetés lehetőségével az iparűzési adó csökkentése érdekében. Különösen érintettek lehetnek:
- Szezonális tevékenységet végzők: Ha a szezonális szünet a korábbiakhoz képest rövidebb, de nem éri el a 181 napot, a teljes évre adófizetési kötelezettség keletkezhet.
- Időszakos nehézségekkel küzdő vállalkozások: Egy átmeneti piaci visszaesés vagy egyéb okból történő, 181 napot el nem érő szüneteltetés nem eredményez adómegtakarítást.
- A vállalkozásoknak a jövőben alaposan át kell gondolniuk a tevékenységük szüneteltetésének időtartamát. Ha a tervezett szünet nem éri el a 181 napot, akkor az adókötelezettség szempontjából nem lesz releváns. Így a rövidebb, éven belüli szüneteltetések esetén nem kell záróbevallásokat sem küldeni – talán ezt az egy dolgot nevezhetjük előnynek… Felhasznált jogszabály: 1990 évi C törvény 35.§ (2): „Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.”
-oli- AI
