Hamarosan eljöhet az idő, amikor az autópályán már nem kell folyamatosan az utat figyelni, sőt akár filmet is nézhetünk vezetés közben. A General Motors olyan önvezető technológián dolgozik, amely bizonyos körülmények között teljes egészében átvenné a vezetési feladatot az embertől. Az amerikai autóóriás 2028-ra ígéri az áttörést, a fejlesztés azonban nemcsak műszaki, hanem biztonsági és jogi kérdéseket is felvet: mi történik, ha a rendszer hibázik, és ki viseli a felelősséget?
Az autóipar évek óta azt ígéri, hogy a jövő járművei önállóan közlekednek majd, a vezető pedig utasként töltheti az idejét. A valóságban azonban még a legfejlettebb vezetéstámogató rendszerek többsége is állandó emberi felügyeletet igényel. A General Motors most ezen változtatna: olyan technológiát készít elő, amelynél a sofőrnek meghatározott körülmények között már az utat sem kellene folyamatosan figyelnie.
Az Associated Press október 12-én megjelent riportja betekintést nyújtott az amerikai gyártó fejlesztési programjába, amelynek középpontjában az úgynevezett eyes-off, vagyis az útról való figyelemelterelést is lehetővé tevő automatizált vezetés áll. A cél az, hogy az autó ne pusztán segítsen a vezetésben, hanem a számára kijelölt közlekedési helyzeteket önállóan kezelje, miközben az ember más tevékenységgel foglalkozhat.
Már nemcsak a kormányt engedhetnénk el
A GM jelenlegi Super Cruise rendszere már ma is lehetővé teszi, hogy a sofőr bizonyos autópályákon levegye a kezét a kormányról. A technológia automatikusan szabályozza a sebességet, tartja a sávot, és meghatározott feltételek mellett sávváltásra is képes. A vezetőnek azonban továbbra is figyelnie kell a forgalmat, és szükség esetén azonnal be kell avatkoznia.
A következő generáció lényegesen nagyobb ugrást jelentene. A GM hivatalos tervei szerint 2028-ban, elsőként a Cadillac Escalade IQ elektromos szabadidő-autóban jelenne meg az új funkció. Kezdetben autópályákon működne, később pedig más úttípusokra is kiterjesztenék.
A rendszer kamerák, radarok és lézeres érzékelők, vagyis lidarok együttes alkalmazásával érzékelné környezetét. A különböző technológiák egymást kiegészítve segítenék a pontos tájékozódást, illetve csökkentenék annak kockázatát, hogy egyetlen érzékelő hibája veszélyes helyzetet idézzen elő.
A legfontosabb különbség azonban nem az érzékelők számában, hanem a vezető szerepében keresendő. A fejlesztés célja, hogy az autó a rendszer működési tartományán belül folyamatos emberi felügyelet nélkül is képes legyen biztonságosan közlekedni. Ez már a feltételes automatizálás irányába tett lépés, nem egyszerűen egy továbbfejlesztett tempomat.
Videójátékkal tesztelik a jövő vezetőit
A fejlesztés egyik legérdekesebb része a GM Michigan állambeli, warreni műszaki központjában zajlik. Itt valódi autókban, de virtuálisan létrehozott közlekedési környezetben vizsgálják, hogyan reagálnak az emberek a különböző vezetési helyzetekre.
A 360 fokos szimulátorban esőt, útépítést, váratlanul felbukkanó járműveket és más veszélyhelyzeteket is modelleznek. Eközben a kutatók folyamatosan mérik a résztvevők szemmozgását, pulzusát, stresszreakcióit, valamint azt, mennyi idő alatt képesek visszavenni az irányítást.
A tesztekben még a Candy Crush nevű mobiljátékot is bevetették. Nem véletlenül: a fejlesztők kifejezetten olyan tevékenységet kerestek, amely képes tartósan lekötni az ember figyelmét. Így vizsgálhatják, milyen gyorsan reagál egy sofőr, ha az autó váratlanul arra kéri, hogy ismét vegye át a vezetést.
Ez az automatizált közlekedés egyik legnehezebb kérdése. Amennyiben az ember valóban mással foglalkozhat, nem várható el tőle ugyanaz az azonnali reakció, mint amikor folyamatosan az utat figyeli. A rendszernek ezért időben kell felismernie saját korlátait, megfelelően figyelmeztetnie kell a vezetőt, és biztonságosan kell kezelnie azokat a helyzeteket is, amikor az ember nem reagál.
Milliárd mérföld tapasztalat, komoly üzleti lehetőség
A General Motors jelentős előnnyel indulhat a technológiai versenyben. A vállalat szerint a Super Cruise-zal felszerelt járművek összesen már egymilliárd mérföldet, vagyis több mint 1,6 milliárd kilométert tettek meg bekapcsolt rendszerrel. Észak-Amerikában közel 750 ezer ilyen autó közlekedett, 23 különböző modellből.
Ehhez társulnak a korábbi Cruise önvezetőprogram tapasztalatai. A GM 2024 végén döntött úgy, hogy felhagy a költséges robotaxi-fejlesztések finanszírozásával, és inkább a magántulajdonban lévő autók automatizálására összpontosít. A korábbi kutatások eredményeit azonban tovább hasznosítja.
A váltás mögött komoly üzleti megfontolás húzódik. Az önvezető funkciók ugyanis nemcsak az autók értékét növelhetik, hanem előfizetéses szolgáltatásokként folyamatos bevételt is biztosíthatnak a gyártóknak.
Sam Abuelsamid, a Telemetry piackutató vállalat alelnöke szerint az igazi fordulópont akkor következhet be, amikor az autósok valóban visszakapják a vezetéssel töltött idejük egy részét. Egy olyan rendszerért, amely mellett olvasni vagy videót nézni is lehet, várhatóan többen hajlandók fizetni, mint egy hagyományos vezetéstámogató szolgáltatásért.
Ez magyarázza, miért fejlesztenek hasonló megoldásokat más autógyártók is. A Ford BlueCruise rendszere szintén lehetővé teszi a kormány elengedését bizonyos útszakaszokon, míg a Tesla Full Self-Driving technológiája továbbra is emberi felügyeletet igényel. A következő verseny tehát már arról szól, melyik gyártó képes biztonságosan kiváltani az állandó vezetői figyelmet.
De ki felel, ha baj történik?
A technológiai fejlődés ellenére számos kérdés megválaszolatlan. Az egyik legfontosabb a jogi felelősség: ha az autó önállóan irányítja magát, és közben balesetet okoz, milyen mértékben terheli felelősség a gyártót, illetve a vezetőt?
A helyzet különösen összetett, mert a GM által tervezett rendszer nem jelent korlátlan önvezetést. Az automatika csak meghatározott utakon és körülmények között működhet, a sofőrnek pedig továbbra is készen kell állnia az irányítás átvételére, ha erre a jármű felszólítja.
A szabályozási környezet sem egységes. Az Egyesült Államokban az automatizált járművek használatára vonatkozó feltételek államonként eltérhetnek, ezért az sem biztos, hogy a 2028-ra tervezett funkció mindenhol egyidejűleg elérhető lesz. Európai bevezetési időpontot a GM egyelőre nem jelentett be.
A következő évek így nem pusztán arról szólnak majd, hogy az autók képesek-e önállóan közlekedni. Legalább ennyire fontos lesz, hogy az emberek megbíznak-e bennük, a szabályozók engedélyezik-e a használatukat, és a gyártók vállalni tudják-e a technológiával járó kötelezettségeket.
A General Motors számára 2028 valódi mérföldkő lehet: az autóvezetés történetében először válhat szélesebb vásárlói kör számára is elérhetővé az a lehetőség, hogy bizonyos útszakaszokon ne csak a kormányt, hanem az út folyamatos figyelését is átengedjék a gépnek. Az igazi áttörést azonban nem az jelenti majd, hogy az autó önállóan halad, hanem az, ha ezt bizonyíthatóan és kiszámíthatóan biztonságosan lesz.
Forrás: autoszektor.hu Kép: Illusztráció AI
