Az Országos Flottafelmérés eredménye szerint a magyar vállalati autóparkok egyre idősebbek, a cégek többsége pedig halogatja a járműcserét a gazdasági bizonytalanság és a finanszírozási költségek emelkedése miatt. Az elektromos autók iránti érdeklődés megtorpant, elsősorban a töltési infrastruktúra hiányosságai és a magas birtoklási költségek miatt. Mindeközben az Európai Bizottság szigorúbb flottaszabályozáson dolgozik, amit a német kancellár máris élesen kritizált.
Növekvő költségek, öregedő járművek, kiváró cégek és megakadt elektromos átállás: ezek jellemzik a vállalati flották helyzetét Magyarországon. Az MHC Mobility idén is elkészítette az Országos Flottafelmérését, amely több mint 200 hazai cég válaszait összesítve mutatja be, hogy milyen irányba haladnak a céges járműparkok, mik a legnagyobb kihívások, és hogyan reagálnak minderre a különféle méretű vállalatok.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az operatív lízinget használó cégek körében a legmagasabb a beszerzést tervezők aránya: a válaszadó cégek 54 százaléka tervezi flottabővítését ebben a konstrukcióban.
A szolgáltatás előnyei közé tartozik, hogy kiszámítható költségstruktúrát kínál, miközben tehermentesíti a vállalatokat az üzemeltetéssel járó adminisztrációtól és szervizkockázatoktól.
A pénzügyi lízinget alkalmazó cégek esetében visszafogottabb az aktivitás – itt kiegyensúlyozottabb a tervezők és kivárók aránya. A saját tulajdonú járművekkel rendelkező cégeknél ugyan sokan jeleztek vásárlási szándékot, ám ezek többsége csupán szándéknyilatkozat marad. A háttérben jellemzően gazdasági bizonytalanság és emelkedő finanszírozási költségek állnak.
Csúnyán elöregedett a magyar flotta
Az egyik legsúlyosabb kihívás a hazai céges flották elöregedése. A saját tulajdonú járműveknél az átlagéletkor már meghaladja a 6 évet, ami nemcsak üzembiztonsági, hanem költséghatékonysági szempontból is komoly problémákat vet fel. A régebbi járművek fenntartása drágább, gyakoribbak a meghibásodások, és nő a váratlan kiesésekből eredő üzleti kockázat.
Ezzel szemben az operatív lízinges flották jellemzően 2–4 éves járművekből állnak, köszönhetően a rendszeres cserének.
A flottaüzemeltetési felelősség eloszlása is érdekes mintázatot mutat. A kis (1–10 járműves) flottával rendelkező cégek többségénél a vezető vagy pénzügyi igazgató foglalkozik az autóparkkal, míg a közepes flottaméretű cégeknél gyakran HR- vagy adminisztratív munkatársra hárul ez a feladat. Csupán a nagyobb vállalatoknál jellemző a dedikált flottamenedzser.
Ez a megoldás azonban jelentős kockázatokat is hordoz: a nem szakterületen dolgozók gyakran nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a járműbeszerzési opciókról, a biztosításokról vagy a költséghatékony szervizmegoldásokról, ami rejtett többletköltségekhez és működési zavarokhoz vezethet.
Megtorpant az elektromos forradalom
A tavalyi évhez képest visszaesett az elektromos járművek iránti vállalati érdeklődés: míg 2024-ben még 45 százalék tervezett ilyen irányú bővítést, idén már csak 39 százalék. Az okok között első helyen a töltési infrastruktúra hiányossága és az elektromos járművek magas teljes birtoklási költsége (TCO) szerepel.
Az operatív lízing itt is kiemelkedik: az elektromobilitásra készülő vállalatok közel fele ebben a formában képzeli el a jövőt.
Bár az elektromos járművek iránti érdeklődés folyamatosan nő, a bevezetés tempója nem minden esetben tart lépést a piaci és jogi elvárásokkal. A legnagyobb kihívásokat továbbra is a töltési infrastruktúra kiépítése és a teljes birtoklási költség pontos meghatározása jelenti. Sok cég még mindig kivár, mert nem látják tisztán, milyen megtakarításokat hozhat számukra az elektromos flotta hosszútávon – mondta Takács Péter, az MHC Mobility értékesítési vezetője.
A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz számukra a fenntartási költségek pontos kalkulálása – különösen a változó gazdasági környezet, az infláció és az energiaárak tükrében. Tavaly még csak 14 százalék halasztotta el beszerzési döntését pénzügyi okokból, idén ez az arány már 20 százalék. A legnagyobb visszatartó tényezőt a magas kezdőrészlet és a működtetési költségek jelentik, különösen a saját tulajdonú járművek esetében.
Lépne az Európai Unió, de ehhez a németeknek is lesz egy-két s
A német Bild értesülései szerint az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, amely az autókölcsönzők és a nagy flottákat üzemeltető cégek számára előírná, hogy 2030-tól csak elektromos új autókat vehetnének. Becslések szerint ez a szabályozás a teljes új autó piac 60 százalékát érintené.
A Bizottság tervei szerint a javaslatot, amely de facto felgyorsítaná az EU belső égésű motorok fokozatos kivonására vonatkozó tervét, a nyár folyamán prezentálják majd, mielőtt parlamenti jóváhagyásra benyújtják.
Az EU megerősítette a Bildnek, hogy folyamatban van az új szabályozások kidolgozása, de részleteket nem kívántak megosztani. Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint 2035-re fokozatosan megszünteti a belső égésű motorral működő járművek értékesítését.
Friedrich Merz német kancellár élesen bírálta a kiszivárgott tervezetet, mivel véleménye szerint ez hozzájárulhat az EU autóiparának tönkretételéhez. A kancellár szerint a javaslatok „teljesen figyelmen kívül hagyják az európai közös igények lényegét”, majd hangsúlyozta, hogy az autóipar a régió egyik legfontosabb iparága.
Nem engedhetjük, hogy tönkremenjen azáltal, hogy olyan technológiákra összpontosítunk, amelyek egy adott időpontra esetleg még nem eléggé piacképesek ahhoz, hogy kizárólag erre az egyetlen technológiára lehessen támaszkodni. Ezért ellenezzük az ilyen merev specifikációkat – mondta.
Merz hozzátette, hogy „Európa nem elég nyitott, nem elég gyors, nem elég dinamikus, én segíteni akarok ezen változtatni”. Kiemelte, hogy Németországnak joga van részt venni az EU stratégiai kilátásainak a kialakításában, mivel a blokk költségvetésének egynegyedét finanszírozza.
Forrás: economx.hu Kép: illusztráció
