Semmi jó…
A 12 millió forintos alanyi áfa mentes határ az a mumus, amit ha átlépünk, akkor szörnyű dolgok történnek. De konkrétan mik is?
Azért ebből a szempontból a taxis szakma kétszeresen is sajátságos helyzetben van.
Egyrészt bevételünk mindig az aktuálisan megállapított áfa-határ környékén „billeg”, egyre nehezebb beszorítani alá.
Másrészt pedig egyéb vállalkozások, ha meghaladják ezt a bevételi összeget, nemes egyszerűséggel megemelik áraikat 27 százalékkal, és fizetik az áfát. A vevőik pedig – ha szintén áfa-alanyok – ezt az áfa összeget levonhatják, tehát továbbra is azonos költséggel veszik igénybe a szolgáltatást. Nem úgy a taxis…
Ennek ismét két oka van.
Egyrészt bizonyos területeken – például Budapesten – a tarifa kötött, azt sem lefelé, sem felfelé változtatni nem lehet.
Másrészt pedig a megrendelők nem vonhatják le a taxiszolgáltatás áfáját, mert azt – sok egyéb „luxus” szolgáltatás mellett – az áfa törvény tételesen tiltja (124§ (2) bekezdés d) pont)
Mi történik azonban akkor, ha mindezek ellenére a taxis vállalkozó – aki semmi törvénytelen dolgot nem akar, csak többet keresni – mégiscsak meghaladja a 12 millió forintos éves bevételi összeget? Mint a címben is jeleztük: semmi jó…
A vonatkozó jogszabály szerint, amikor egy vállalkozás túllépi az alanyi áfa-mentes határt, először is be kell jelentkeznie az áfa körbe. Ehhez azonban az szükséges, hogy a vállalkozó naprakész legyen bevétele alakulása ismeretében. Áfát fizetni először az után a tétel után kell, amivel átlépte a 12 milliós határt. Ezt követően már minden bevétele után meg kell fizetnie a 27 százalékos áfát. Ennek számítása sem egyszerű, hiszen ha a kötött bruttó bevételből „felülről” számítjuk vissza, akkor az „csak” 21,26 százalék.
Már ez is elég nagy érvágás. A feketeleves azonban csak ezután következik: az áfa körbe történő belépés évét követő évben is fizetni kell az általános forgalmi adót, még akkor is, ha a bevétel abban az évben nem haladja meg az aktuális határt. Áfából kilépni csak egy teljes adóévnyi alanyi mentes határ alatti bevételnél lehet. Fontos, hogy ez nem automatikus! Ugyanúgy be kell jelenteni, mint az áfába való belépést.
Egy újabb adminisztrációs kötelezettség is jelentkezik: áfa bevallást kell beküldeni. A belépés évében havonta, azt követően bevételtől függően havonta, negyedévente, vagy évente. Az áfa bevalláson a befizetendő mellett levonható áfa is szerepel. Ha költségeink áfa-tartalmát érvényesíteni szeretnénk, ahhoz viszont tételes könyvelés szükséges, attól függetlenül, hogy egyébként katások, vagy átalányadósok vagyunk-e. Nem túl sok olyan kiadásunk van, amiből a forgalmi adótartalmat érvényesíteni tudjuk, az üzemanyagköltségből például egyáltalán nem vonható le áfa.
Nézzük most a számadatokat a végletekig leegyszerűsítve.
Feltételezzük, hogy vállalkozónk az év vége felé átesett az áfa határon, a következő évben bevételei a következőképpen alakulnak: a bruttó bevételéből kifizeti az általános forgalmi adót, a maradékból fedezi költségeit, veszi ki jövedelmét és realizálja a vállalkozás hasznát. Összehasonlítva egy ugyanolyan, de alanyi áfa mentes vállalkozóval, kb. bevétele 20 százalékát elviszi az áfa, tehát míg áfa mentes barátja mondjuk 1 millió forintból gazdálkodik egy adott hónapban, neki ugyanannyi bevétel mellett ezt 800 ezerből kell megtennie. Dönthet persze úgy, hogy többet dolgozik, hiszen már nem köti az áfa-határ, de akkor is 20 százalékot veszít bevételéből az áfa fizetési kötelezettség miatt.
Az évek során az alanyi mentes határt folyamatosan emelték, valamikor a kétezres évek elején 4 millió forint volt, és már abba is alig fért bele a taxis vállalkozó, persze az akkori tarifákkal. Időnként most is felröppen a hír, hogy újra emelkedik a határ, de ez inkább csak vágyálmainkban van így. Az áfával kapcsolatos bármilyen változtatás ugyanis nem csak helyi, hanem uniós szabályokhoz is kötött, a mozgástér nem túl nagy.
Sokan a 18 millió forintos áfa-határban látják a megoldást, de egy-két éven belül az is szűk lenne. Sokaknak már most is az…
-oli-
