Rendelettel tett pontot az elmúlt napok taxiárakra vonatkozó vitájára a kormány azzal, hogy a települési önkormányzat által meghatározott hatályos és alkalmazandó hatósági ár nem vezethető ki. Mindez egybevág a taxis szervezetek nagy részének kérésével, amelyet levélben írtak meg korábban Orbán Viktor miniszterelnöknek. Lapinformációk szerint a Bolt Magyarország kezdeményezte a 2013 óta bevált rendszer felrúgását, amelyet a főváros eredetileg felkarolt
A Világgazdaság értesülései szerint a Bolt Magyarország volt az a taxitársaság, amely a budapesti hatósági tarifa kivezetését, illetve a részleges piaci díjszabásra való átállást kérte Budapesttől. A fővárosi vezetés felkarolta az ügyet, azonban a többi fuvarszervező és az érdekképviseletek ellenezték az ötletet, mert megfelelőnek tartják a fix ár melletti szolgáltatást.
A társaság a lap megkeresésére csak áttételesen válaszolt, de ebből több mindenre lehet következtetni. A Bolt közölte, hogy támogatja a budapesti személytaxi-szolgáltatásokra vonatkozóan az áremelést, mivel úgy látja, hogy az infláció és a megnövekedett üzemanyagárak ezt indokolttá teszik. Hozzátették, ezzel egy időben olyan árazási struktúra kialakítását szorgalmazzák, amely fenntartható, valamint az utasokat sem idegeníti el a személytaxi-szolgáltatások igénybevételétől. Mindebből levonható a következtetés, hogy a Bolt Magyarország a hatósági árazáshoz képest másféle tarifarendszert tart ideálisnak. Az pedig, hogy a tarifaemeléssel párhuzamosan nyúlna hozzá a díjszabáshoz, lényegében egybevág a Városháza által szerdán benyújtott javaslattal.
Mi volt a főváros terve?
Egyfelől tízszázalékos emelést irányzott elő márciustól, másfelől pedig kezdeményezte az árszabályozás rugalmasabbá tételét a fogyasztók és a tisztességes taxisok érdekeinek védelme mellett. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztésben az szerepel, hogy az ártörvény alapján jelenleg vagy fix tarifát, vagy maximált árat határozhat meg a Fővárosi Közgyűlés. Csakhogy az előterjesztés szerint más nagyvárosok, így például Bécs példája azt mutatja, hogy a sávos, tehát minimális és maximális árat is meghatározó hatósági árszabályozás egyszerre tudja biztosítani a nagyobb versenyt és kizárni a lefelé nivelláló szolgáltatási színvonalat. A bécsi modell budapesti átültetéséhez ugyanakkor az ártörvény módosítására lenne szükség, amelyet felterjesztési jog gyakorlása keretében kezdeményezett is a fővárosi önkormányzat.
Amennyiben ezt elfogadta volna a kormányzat, akkor a főpolgármester bejelentése értelmében a most meghatározott hatósági árat középárnak tekintenék, amitől felfelé és lefelé is tíz százalékkal el lehetne térni. Ám a hatósági ár piacosításából végül semmi nem lett.
Közbelépett a kormány
A kormány ugyanis szerda este rendeletben mondta ki, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a települési önkormányzat által meghatározott hatályos és alkalmazandó hatósági ár nem vezethető ki. Mindez egybevág a taxis szervezetek nagy részének kérésével, amelyet levélben írtak meg Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Ebben az szerepelt, hogy a hatósági áras szabályozás 2013-as bevezetése óta számos téren jótékony hatást fejtett ki.
Arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy valamennyi, az érintett személytaxis vállalkozók bevonásával készült felmérés nyolcvan százalék feletti támogatottságot mutat a rögzített hatósági ár mellett.
A döntés értelmében megvalósul a fővárosi tízszázalékos díjemelés, viszont a fix tarifák szabad piacosítására nincs lehetőség. A jelenleg érvényes hatósági ár nem vezethető ki, viszont a települési önkormányzat a hatósági ár mértékét megváltoztathatja. Ezt viszont csak úgy tehetik meg, hogy a rögzített hatósági ár helyett magasabb hatósági ár nem alkalmazható.
A rendelet január 26-tól hatályba is lépett.
Forrás: magyarnemzet.hu Kép: illusztráció
