A főállásúak helyzete
Mint már valószínűleg mindenki előtt ismert, szeptember elsejétől új kata-előírások lépnek életbe. Legfőbb változás, hogy kizárólag főállású egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási formát. De lehet, hogy neki is érdemes váltani…
Kilenc évvel ezelőtt 2013-ban vezették be a kata-adózást és egyszerűsége folytán nagyon hamar népszerű lett. Az egyszerű könyvelés, ami csak bevételi nyilvántartást írt elő, és a havonta fizetendő fix összeg olyan kedveltté tette, hogy ma már többszázezres a katás vállalkozók tábora. Ez szeptembertől drasztikusan lecsökken majd.
A katás ugyanis kizárólag magánszemélyeknek számlázhat, cégnek, adóalanynak nem adhat számlát.
Kivéve a taxis vállalkozót!
Ez a kör továbbra is bátran számlázhat bárkinek.
De csak taxiszámlát!
A pandémia alatt sok taxis egészítette ki tevékenységét például futárszolgálattal, étel házhozszállítással. Ma már katásként ezt nem teheti meg, mert nem magánszemélynek, hanem cégnek számláz, és ez alól csak a taxisok kaptak felmentést. Annak a taxisnak tehát, aki katában marad (ill. belép az új katába), célszerű tevékenységi körei közül törölni ezeket a tevékenységeket, egészen addig, amíg valamilyen kedvező változás nem történik. Információink szerint a futárcégek gőzerővel keresik a megoldást…
Azoknak, akik a szigorítások miatt nem férnek bele az új katába, más adózási formát kell választaniuk. Olyat, ahol bárkinek, magánszemélynek, közületnek is kibocsáthatnak számlát. Célszerűen adódik az átalányadózás, azonban itt is figyelni kell arra, hogy milyen vállalkozást szeretne végezni a majdani átalányadózó. A jövedelemszámítás ugyanis tevékenységfüggő, a bevételből számított 20 százalékos és 60 százalékos jövedelemmel számolhatunk a tevékenységtől függően (vannak más kulcsok is, de azok már a kereskedelem területén, itt nem foglalkozunk vele).
A személyi jövedelemadó törvény tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek a kedvezményes 20 százalékos jövedelemhányad után adóznak. Ami nincs benne ebben a felsorolásban, ott automatikusan 60 százalékkal kell számolnunk.
A törvény inverz módon nem a jövedelemhányadot nevesíti, hanem a költséghányadot. 80% költséghányad értelemszerűen 20% jövedelemhányadot határoz meg.
80% költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)
és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR
41, 42); - mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10); - halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
00.72); - feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
(TESZOR 43.21, 43.22, 43.29); - a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
- közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
- fényképészet (TESZOR 74.20);
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11); - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
Minden olyan tevékenység, amely nem szerepel ebben a felsorolásban, 40% költséghányad, 60% jövedelemhányad számításával gyakorolható.
Csak hogy érezhető legyen a különbség, nézzünk egy példát, havi egymillió forintos bevétel esetén. A főállású taxis vállalkozó ilyenkor 200.000 forint jövedelmet ér el, ami éppen a jelenlegi minimálbér. Járulékai úgy alakulnak, hogy szociális hozzájárulási adóra 29.250 forintot, társadalombiztosítási járulékra 37.000 forintot fizet.
Ugyanennyi havi árbevétel esetén egy kedvezményezett körbe nem tartozó vállalkozó 600.000 forint jövedelmet kénytelen számítani, erre fizet 78.000 forint szociális hozzájárulási adót és 111.000 forint társadalombiztosítási járulékot.
Aki tehát átalányadózást választ, feltétlenül vizsgálja meg, hogy tevékenysége milyen százalékos kulcs alá esik. Többféle kulcs esetén az egész bevételre a kedvezőtlenebb szorzóval kell számolni.
-oli-
