Fontos részleteknél várható változás
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közti belső levelezésre hivatkozva múlt héten azt írta Facebook-oldalán, hogy a kata szabályainak módosítását már „kész tényként kezelik” – olvasható a 24.hu –n.
A birtokunkba került levél alapján a jogszabály értelmezése, illetve egyfajta finomhangolás körvonalazódik, több a NAV által felvetett, gyakorlatias részletkérdésben, amelyekre a minisztériumnak megvannak már a válaszai. Két kérdésben említik, hogy jogszabályváltozás szükséges, a levelezés többi pontja jogszabály-értelmezés.
Mint ismert, a jövőben csak főállásban lehet katázni, de a törvény nem tér ki külön arra, mi történik akkor, ha valaki valamilyen okból főállásúból mellékállású katázóvá válik. A NAV felvetése alapján a PM azt írja, jogszabályalkotás keretében fogják rendezni ezt a kérdést, a főfoglalkozás megszűnését (például ha az adózó főfoglalkozású alkalmazott lesz, vagy mondjuk nyugdíjba megy) be kell majd jelenteni, és amikor megszűnik a főfoglalkozás, annak a hónapnak a végével megszűnik a katázás is.
A NAV megfontolásra javasolta, hogy a régi kata hatálya alól kikerülő betéti társaságokat, közkereseti társaságokat, egyéni cégeket, ügyvédi irodákat mentesítsék a könyvizsgálati kötelezettség alól, mivel az jelentős többletköltséggel járna. A PM támogatná ezt a javaslatot, de mint írják, ehhez is jogszabály-módosítás szükséges.
A levelezésben tisztázták például, mi a helyzet, ha valaki kezdő vállalkozóként augusztus 1. és szeptember 1. között választja a katázást – ez ezért kérdés, mert az új katáról szóló rendelet szerint augusztus 1-től lehet bejelentkezni az új katára, de az adóalanyiság csak szeptember 1-től jöhet létre. Szeptember 1 előtt még lehet a régi kata szerint vállalkozni, de már akkor is lehet jelezni, hogy szeptember 1-től az új kata szerint képzeli tevékenységét a vállalkozó.
A PM válaszából kiderül az is, hogy ha a kata hatálya alól kikerülő vállalkozás bevétele csak később (már a kata megszüntetés után) folyik be, de a bizonylat (számla) szerinti teljesítési időpont megelőzi az adóalanyiság megszűnését, akkor az még az adóalanyiság utolsó napján szerzett katás bevételnek minősül.
Érdekes része a levelezésnek, amikor arról kérdez a NAV, miért maradt ki a törvényből az a rész (ami korábbiban benne volt), hogy a katás jövedelemigazolásán (ami például hitelfelvételnél kellhet) a megszerzett bevétel 60 százalékát kell szerepeltetni, de a jövedelemigazoláson feltüntetett összeg nem lehet kevesebb, mint a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok, és a minimálbér szorzata. A minisztérium válasza alapján nem véletlenül maradt ki ez a passzus az új katatörvényből, ugyanis mint írják, nem lenne elvszerű egy olyan fiktív jövedelemigazolás, amely a kisadózó havi jövedelmét legalább a minimálbérben határozná meg. Hiszen mint a minisztérium írja, a kisadózó ellátási alapja csak egy kicsivel több (108 ezer forint), mint a minimálbér (200 ezer forint) fele. Az MKOE szerint ez elismerése annak, hogy 10 évig fiktív jövedelemigazolásokat állíthattak ki a katásoknak.
A PM válaszait az egységes adóhatósági gyakorlat kialakításához és a NAV-os tájékoztatási tevékenység végzéséhez ajánlja.
Az MKOE posztjában megemlíti, hogy korábban 10 pontos javaslatcsomagot juttatott el az új katatörvényben található hibák sürgős javítása végett, amire a Pénzügyminisztérium még nem válaszolt. Az MKOE részéről javasolták az elinflálódott alanyi mentes áfakeret megemelését is, akár visszamenőleg 2022.01.01-re. Ez tagállami hatáskör, a Brüsszellel való egyeztetés csak formalitás – jegyzik meg. A levelezésben mindenesetre erről nem esik szó.
Forrás: 24.hu
