Ismét munka ügyben jártam a vidéket, s a Kunsági Nemzeti Park egy részét jártuk be. Dolgoztunk egy vasúti szárnyvonal mellett, ahol az elképzelt “kínai” vasút halad majd.
Nehéz terület volt, s megéheztünk a végére, tehát ezzel az átkötéssel máris a konyhában vagyok. A tavaly januári netes indulás óta, most az 55.-ik megjelenésnél tartunk, s ahogy ígértem, folytatom a múlt héten elkezdett vendégváró receptemet.
Nos, itt a főétel, ami kapros-gombás borjúpaprikás, túrós csuszával. Nem kis feladat volt borjú lábszárat beszerezni, de meglett.
Hát kezdjük.
Tíz emberre számolunk másfél kilogramm húst, felkockázva. Indulunk pörköltként: kacsazsírra vetek 15 dkg. aprított hagymát, 4-5 gerezd fokhagymát, két-két paradicsomot, illetve paprikát. Dinszteljük serényen, majd hozzáadjuk a húst. Fehéredésig pörköljük, majd só, bors, kevés gyömbér és kömény következik.
A lényeg, most egy púpos kanál piros paprika, némi víz és elkeverjük, majd sokáig főzzük lassú tűzön.
Mikor puhul, akkor adunk hozzá vagy 30 dkg. aprított csiperkegombát, valamint két csomag aprított, friss kaprot.
Ha a kóstolás során a hús omlós, akkor készen vagyunk
Mindeközben főzzünk fodros kockatésztát, leszűrjük, s keverjük el a zacskó túróval és persze pörcöt is pirítunk, aminek zsírjával meglocsoljuk a tésztát.
Az egészet tepsibe rendezzük, meglocsoljuk bőven tejföllel, majd meghintjük a pörccel gazdagon.
Én a szalonna mellé húsos kolozsvárit is kockáztam, s javaslom bátran alkalmazni. Előmelegített sütőbe toljuk, s vagy húsz percig sütjük, míg a teteje kissé pirulni kezd, illetve akár tovább is, ízlés szerint.
Tálalva
Tálalásnál egyik oldalra a borjú került, s mellé a túrós csusza. Némi friss kaporral díszíthetjük és már kínálható is az ízes falat.
Jó mulatás, jó étvágyat kívánok:
Soós István ex City -22 a fakanalas
