A vonatkozó 1997. évi LXXXI. Törvény szerint az öregségi nyugdíjkorhatár nők és férfiak esetében is egységesen 65 év. Ezt azonban nem egyszerre, hanem fokozatosan vezették be.
Így 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a még a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév, és így tovább:
- január 1-je előtt születtek, betöltött 62. életév
- 1952-ben születtek, 62,5
- 1953-ban születtek, a betöltött 63. életév
- 1954-ben születtek, 63,5
- 1955-ben születtek, betöltött 64. életév
- 1956-ban születtek, 64,5
- 1957-ben vagy azt követően születettek a betöltött 65. életév.
Így jutottunk el az utolsó lépcsőig: 2022. január elsejétől az 1957-ben vagy az azt követően születettek mehetnek nyugdíjba 65 éves korukban. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett (résznyugdíjhoz legalább 15 év szükséges). További feltétel, hogy munkaviszonyát meg kell szüntetnie (másnap már nyugdíjasként új munkaviszonyt kezdhet). Egyéni vállalkozók számára a vállalkozás megszüntetése nem szükséges, egy egyszerű bejelentéssel nyugdíj melletti vállalkozóként dolgozhatnak tovább.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni. Vállalkozók ezt a lehetőséget nemigen használják ki, mert így továbbra is a főállásúakra vonatkozó járulékokat fizetnék. A majdani magasabb nyugdíj reményében azonban lehet élni vele.
Hogy a későbbiekben emelkedik-e a nyugdíjkorhatár, arra jelenleg nincsenek kormányzati tervek. Ezzel a 65 éves korhatárral szakértők szerint várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer.
-oli-
