A célok adottak, már „csak” cselekedni kellene
Az Európai Parlament meghatározó többséggel fogadta el az EU következő tíz évre szóló közúti biztonsági stratégiáját – olvasható a hírügynökségi jelentésekben.
A parlament jelentése illeszkedik az Európai Bizottság 2019 júniusában közzétett tízéves közúti biztonsági tervéhez, valamint a tavaly decemberben bejelentett jogalkotási intézkedéscsomag tervezethez. A képviselők jóváhagyták az átfogó uniós stratégiát, amelynek fő célkitűzése a súlyos sérülések és halálesetek 50%-os csökkentése 2030-ig, valamint a zéró vízió és a „biztonságos rendszer” megközelítése.
Az EP támogatja a közúti közlekedésbiztonság kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak (KPI-k) felállítását is, mely szerint 2023-ig meg kell határozni az eredménycélokat. A parlamentnek a jelentéssel kapcsolatos munkáját Elena Kountoura görög EP-képviselő, volt idegenforgalmi miniszter koordinálta. A vita bevezetőjében azt mondta: „Vészhelyzettel állunk szemben, amely azonnali cselekvést igényel.”
A közlekedési biztos Adina Valean nevében felszólaló Helena Dalli utalt a vezetői engedélyek és a közlekedési szabálysértések határokon átnyúló végrehajtására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatának előkészítésére irányuló folyamatban lévő munkára. Dalli asszony elmondta, hogy a Bizottság „alaposan megvizsgálja” a sebességgel és az ittas vezetéssel kapcsolatos kérdéseket is, és elgondolkozik az ezekre vonatkozó uniós ajánlásokon. Azt mondta: „az Európai Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament álláspontját a sebességgel kapcsolatban”, és hogy „az Európai Bizottság értékeli azoknak a városoknak a közlekedésbiztonságát, amelyek 30 km/órás maximális sebességkorlátozást határoztak meg a lakóövezetekben”.
A biztos utalt arra is, hogy új uniós közlekedésbiztonsági ügynökséget kell létrehozni, és egy uniós cselekvési évre kell számítani a közlekedésbiztonság kérdésében. A Bizottság „felismerte mindkettő potenciális előnyeit, de figyelembe kellett vennie a költségeket” – jegyezte meg.
Ellen Townsend, az ETSC (Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) politikai igazgatója elmondta: „Az európai parlamenti képviselők jelentése tükrözi az uniós polgárok közlekedésbiztonsággal kapcsolatos számos aggodalmát, különösen a városi területekre vonatkozóan, ahol a nem megfelelő sebesség és infrastruktúra olyan mértékű probléma a pandémiás időszak hatására felerősödő problémát jelentenek. A közúti közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedések a kidolgozandó városi mobilitási csomag központi részét kell képezzék. Az elmúlt néhány évben bátor intézkedéseket láttunk a járművek biztonságával kapcsolatban. Azt akarjuk, hogy az Európai Bizottság lépjen fel és eszközöljön további intézkedéseket. A sebességgel és az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozásokat kellene aktualizálni, és ugyancsak oda kell figyelni a kábítószer hatása alatt történő vezetés és a figyelemelterelés elleni fellépésre is. A hosszabb távú projekteknek, mint például egy új közlekedésbiztonsági ügynökség felállításának fel kellene gyorsulnia, ha 2030 előtt látható eredményt akarunk felmutatni.”
A parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy javasoljon új, harmonizált szabályozási keretet az önvezető gépkocsikra a biztonságos működés elősegítése érdekében, különös tekintettel, a hagyományos járművekkel és a veszélyeztetett úthasználókkal való együttműködésre. A képviselők azt is szeretnék, hogy a bizottság értékelje a meglévő vezetéstámogató rendszereket, a járművezetők túlzott bizalma és figyelemelterelése miatt.
A képviselők szerint a jelenlegi, a véralkohol-koncentrációra (BAC) vonatkozó, járművezetőkre vonatkozó ajánlást frissíteni kell, hogy jobban tükrözze a zéró tolerancia megközelítését, és ugyanezt kell alkalmazni a kábítószer-vezetési szabályokra is.
A parlament szerint az Európai Bizottságnak javasolnia kell egy sor ajánlott sebességkorlátozást, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a legbiztonságosabb korlátozásokat alkalmazzák a különböző úttípusokra – olvasható a kiadott tájékoztatóban.
Cash/fotó: Google