Itt a nyár, az idő is jó már, és program is akad bőven. Ismét nálunk rendezték meg a Judo világbajnokságot, ahol volt szerencsém rendszeresen részt venni. Mármint nézőként. Nagylétszámú mongol csapat is érkezett, s így találkoztam mongol barátaimmal is.
Sajnos sem a magyar, sem a mongol csapat nem volt túl szerencsés, így nem volt igazi éremeső. Azért az élmény megvolt, úgy, mint négy évvel ezelőtt is.
Mindezek mellett azért főztem is.
Nézzük a mai felhozatalt. Szezonja vagyon, tehát spárgát készítettem. Egy zöldspárga-krémleves és egy előétel sikeredett.
Nézzük előbb a levest: A spárga végét visszavágjuk, s vékonyan hámozzuk, majd daraboljuk. Főzzük alaplében, vagy vízben, ízesítve. A zsenge rügyvégeket levágom és főzést követően én kiszedem, azt majd egészben teszem vissza, a többit botmixerrel turmixolom. Ha nem elég sűrű, lehet javítani némi keményítővel. Tejszínnel behabarom, majd a rügyeket visszateszem, s így tálalom. Pirítok bacont ropogósra, s ezzel adom fel. Aki szereti, adhat még reszelt sajtot, vagy akár krutont is mellé.
Következő egy előétel, ugyanígy spárgából. A spárgát egészben blansírozom pár percig, (Blansírozás: rövid ideig tartó hőkezelés zöldségeknél) majd baconszeletbe tekerem, s így sütöm kőrbe, majd ezt helyezem egy kanálnyi besűrített spárgaszószra, s kap még majonézes tormakrémet. Mellé egy csík füstölt lazacszeletet citrommal, így egész csinos lett és igen finom.
Most „fő fogásról” nem írok, viszont mivel igazán szezonja van, hát tegyünk a napra egy üveg uborkát. A kovászos uborka egyszerű, a mosott, felszúrt uborka sós vízbe kerül, a fokhagymák mellé kap bőven száras kaprot, esetleg szemes borsot, majd a tetejére egy darab száraz kenyeret. Napenergia felhasználásával fermentációt kezdeményezünk, vagyis magyarul: kitesszük a napra erjedni. Vigyázni kell, ne túl sok napig, hogy kemény, roppanós maradjon az uborka, s jó hidegen kínáljuk szinte mindenhez.
Na, jó-jó, azért tejbegrízhez nem!
Sok szerencsét a próbálkozáshoz, jó étvágyat kívánok:
Soós István ex City 22 a fakanalas
