Jogosítványt akár a helyszínen is bevonhatják
A büntetőfékezés minden esetben közlekedési bűncselekmény, ha bekövetkezik belőle a baleset, ha nem. A jog szerint közúti veszélyeztetésnek számít, akár már a helyszínen elvehetik a sofőr jogosítványát – hívja fel összeállításában az autoszektor.hu.
Az utóbbi időben, mintha divattá vált volna a büntetőfékezés, szinte minden hétre jut egy-egy fedélzeti kamerával rögzített hajmeresztő videó, amelyen az látszik, hogy valaki igazságosztónak képzeli magát a forgalomban, és veszélyezteti a többi közlekedő testi épségét. De mi is az a büntetőfékezés? Mit tehetünk, ha valaki szándékosan fékezget előttünk, és milyen büntetést kaphat érte?
A közlekedésben azt a manővert nevezzük büntetőfékezésnek, amikor az elöl haladó autó – általában azután, hogy hirtelen bevágott egy másik autó elé – gyorsan, váratlanul és indokolatlanul fékez, és ezzel nemcsak akadályozza a mögötte haladó járművet, lassításra vagy megállásra kényszeríti, de veszélyezteti a közlekedők testi épségét.
Van, aki így akarja szabálykövetésre sarkallni a másik autóst, de általában a büntetőfékezéssel egy vélt vagy valós sérelem miatt áll bosszút a sofőr, így akarja megleckéztetni a másikat. Gyakran előfordul, hogy azok előtt büntetőfékeznek, akik lassan haladnak vagy nem engedik el azonnal az autópályán a mögöttük gyorsabban haladó kocsit. Ez azonban mindegy, mert akármi is legyen az előzmény, a büntetőfékezés közúti veszélyeztetésnek számít.
A megszokott forgalmi helyzetekben általában az a hibás, aki hátulról nekiütközik az előtte haladónak, mert ilyenkor feltételezhető, hogy nem tartott megfelelő követési távolságot. Ám a KRESZ szerint a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csak abban az esetben szabad csökkenteni, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Vagyis akkor fékezhetünk hirtelen, ha csak így tudjuk elkerülni a balesetet vagy a károkozást. Ennek a szabálynak a megszegése – vagyis ha anélkül fékezünk hirtelen, hogy például balesetet kerülnénk el – önmagában csak a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének számít.
Ám a büntetőfékezés nem ebbe a kategóriába tartozik! Ha a fékezés szándékos volt, és a sofőrnek csak az volt a célja, hogy a mögötte haladó számára balesetveszélyes helyzetet teremtsen, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósulhat meg. Nem szükséges, hogy baleset történjen, elég, ha a büntetőfékezéssel a sofőr közvetlenül veszélyezteti mások testi épségét.
Ha valaki közúti veszélyeztetéssel gyanúsítható, annak elveszik a jogosítványát – akár már a helyszínen is –, és csak különös méltánylást érdemlő esetben kaphatja vissza. És még akkor is 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, ha nem történt sérülés. Súlyos testi sérülés esetén 1-5 évig, maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség okozása miatt 2-től 8 évig terjedő börtön szabható ki. Ha a közúti veszélyeztetés miatt haláleset történik, 5-től 10 évig terjed a büntetés, míg ennek mértéke 5-15 évre súlyosbodik, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegbalesetet okoz valaki.
A büntetőfékezés bizonyítása általában nem könnyű, de ha baleset történik, azonnal jelentsük be a rendőrségnek, és próbáljunk szemtanúkat találni, akik láthatták a történteket. Sokkal könnyebb azonban a bizonyítási folyamat, ha az autóban van fedélzeti kamera, amelynek felvételét bizonyítékként veszik figyelembe a hatóságok. Ennél az esetnél például a busz előtt büntetőfékező férfi arra hivatkozott, hogy megriadt egy kutya miatt, azért fékezett. A videón látszik, hogy tényleg volt egy békés, pórázon sétáltatott kutya a környéken, de az egyáltalán nem indokolta a fékezést.
A büntetőfékezés általában azért alakul ki, mert a sofőr dühös, és így vezeti le a feszültséget. Pedig könnyen el lehetne kerülni a konfliktust a többi autóssal, ha egy kicsit az ő fejükkel gondolkozna, és átérezné a helyzetüket. Nyilván nem azért megy valaki lassan, hogy a többieket szándékosan bosszantsa, hanem így érzi biztonságosnak, mert például ritkán vezet, és nincs akkora rutinja. A büntetőfékezés és a többi közlekedő megleckéztetése viszont csak ront a helyzeten, mert a bizonytalanabb sofőrök még jobban fognak szorongani a forgalomban. A vétlen autósok számára jó tanács, hogy ha büntetőfékező vagy agresszív sofőrrel találkoznak, ne menjenek bele a konfliktusba (már amennyire ez lehetséges), ne próbálják meg ők is megleckéztetni a másikat, mert annak baleset lehet a vége. Inkább figyeljünk egymásra, és legyünk együttműködőek a közlekedésben – ajánlja cikkében az Autószektor.
Cash/fotó: youtube.com