Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva drasztikus döntést hozott Lengyelország: a kínai gyártmányú autók nem hajthatnak be katonai létesítményekbe. A lépés mögött komoly adatbiztonsági aggályok állnak – és a vita messze túlmutat a lengyel határokon.
A döntésről a Reuters számolt be, a lengyel hadsereg vezetői pedig megerősítették: attól tartanak, hogy a modern, szenzorokkal és kamerákkal felszerelt járművek érzékeny adatokat gyűjthetnek. Az intézkedés részeként megtiltották azt is, hogy a hadsereghez tartozó telefonokat kínai gyártású autók infotainment rendszeréhez csatlakoztassák.
Hol érvényes a tiltás?
A korlátozás nem minden katonai területre vonatkozik. Azokba a létesítményekbe, amelyek civilek számára is nyitva állnak – például katonai kórházak, könyvtárak, ügyészségek vagy helyőrségi klubok –, továbbra is be lehet hajtani.
A hadsereg hangsúlyozta: elővigyázatossági intézkedésről van szó, amely összhangban áll a NATO-tagállamok gyakorlatával, és a védelmi infrastruktúra magas szintű védelmét szolgálja
Szenzorok, kamerák, adatáramlás – mitől tartanak?
A Center for Eastern Studies (OSW) már decemberben figyelmeztetett: az intelligens elektromos autók – különösen a kínai gyártású modellek – potenciálisan érzékeny információkat gyűjthetnek és továbbíthatnak külföldre.
A jelentés szerint ezek a járművek:
- folyamatosan térképezik környezetüket,
- kamerákkal és szenzorokkal figyelik az útvonalakat,
- adatokat rögzíthetnek akár katonai objektumokról vagy csapatmozgásokról is.
Az OSW arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatáramlás végső célpontja akár Kína lehet, közvetett módon pedig Oroszország is profitálhat az információkból.
A lengyel különleges szolgálatok koordinátora, Tomasz Siemoniak jelezte: a kormány komolyan veszi a fenyegetést. A digitális ügyekért felelős miniszter pedig a nemzeti kiberbiztonsági rendszer megerősítését sürgette.
——————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Norvég és dán figyelmeztető jelek
A lengyel döntés nem előzmény nélküli. A Oslo városában működő közlekedési vállalat, a Ruter biztonsági tesztje során kiderült: a kínai gyártású Yutong elektromos buszok vezérlőrendszeréhez a gyártó nemcsak frissítés céljából férhet hozzá, hanem akár le is állíthatja a járműveket. A dán hatóságok vizsgálni kezdték, miként lehetne kiiktatni ezt a funkciót az országban futó Yutong-buszok esetében.
Az aggodalom nem csupán adatgyűjtésről szól: felmerült a távoli beavatkozás, sőt a szabotázs lehetősége is – például stratégiai utak lezárása egy válsághelyzetben – írja a G7.
——————————————————————————————————————————————————————————————————————————-
Mit léphet az Európai Unió?
Az Európai Bizottság január végén bemutatta a Cybersecurity Act módosítási terveit. A javaslat szerint a „magas kockázatúnak” minősített beszállítók alkatrészeit fokozatosan kivonnák a kritikus infrastruktúrából.
Az intézkedések 18 ágazatot érintenének, többek között:
- elektromos hálózatok
- vízellátás
- felhőszolgáltatások
- dróntechnológia
- megfigyelőrendszerek
- önvezető és távoli kapcsolattal rendelkező járművek
A korlátozások csak hivatalos kockázatértékelés után lépnének életbe, és minden esetben piaci elemzés és hatásvizsgálat előzné meg őket.
Az intelligens járművek ma már mozgó adatközpontok: kamerákkal, radarokkal, szoftverekkel felszerelt, hálózatba kapcsolt rendszerek. A kérdés az, hogy ezek az eszközök kizárólag a kényelmet és a biztonságot szolgálják-e – vagy geopolitikai kockázatot is jelentenek. Lengyelország döntése mindenesetre újabb jelzés: Európában egyre komolyabban veszik a kínai „okosautók” nemzetbiztonsági vetületét.
Forrás: blikk.hu Kép: illusztráció AI
