Évekig a környezetbarát autózás egyik nagy ígéretének számítottak a plug-in hibridek, ám egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a valóság jóval kiábrándítóbb. Friss európai vizsgálatok szerint ezek az autók a hétköznapi használat során akár három-ötször több szén-dioxidot bocsáthatnak ki, mint amennyit a hivatalos tesztek alapján feltételeztek.
Közel egymillió autó adatait elemezték
A német Fraunhofer ISI, az Öko-Institut és az ifeu kutatóintézet mintegy egymillió, 2021–2023 között használt európai plug-in hibrid adatait vizsgálta meg. Az eredmények szerint a járművek átlagosan 5,9 liter üzemanyagot fogyasztottak 100 kilométerenként, miközben a hivatalos értékek ennél jóval alacsonyabbak. A tényleges szén-dioxid-kibocsátás három-ötször magasabbnak bizonyult a laboratóriumi mérésekhez képest.
Összehasonlításképpen: egy hagyományos benzines vagy dízelautó átlagos fogyasztása körülbelül 7 liter 100 kilométerenként.
Nem csak a sofőrök hibája
Sokan azzal magyarázták a gyenge eredményeket, hogy a tulajdonosok egyszerűen nem töltik elég gyakran az autóikat. A kutatók szerint azonban a probléma ennél összetettebb.
A plug-in hibridek a gyakorlatban átlagosan csupán az utak 25–30 százalékát teszik meg tisztán elektromos üzemmódban. Ráadásul még ilyenkor sem mindig marad kikapcsolva a belső égésű motor. Hirtelen gyorsításnál, emelkedőn, nagyobb sebességnél vagy akár az utastér fűtésekor is bekapcsolhat a benzines erőforrás. A kutatók még az elsősorban elektromos üzemmódnak szánt használat során is közel 3 literes fogyasztást mértek 100 kilométerenként.
A valóság jóval messzebb van a gyári ígéretektől
Hasonló eredményre jutott a Transport & Environment (T&E) szervezet is, amely 800 ezer, illetve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség további 127 ezer járművének adatait elemezte. A szervezet szerint a plug-in hibridek a valós közlekedésben kilométerenként átlagosan 135 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki, míg a hagyományos benzines és dízelmodellek 166 grammot. Vagyis a különbség mindössze 19 százalék.
Ez azért különösen érdekes, mert a laboratóriumi mérések alapján akár 75 százalékos előnyt is mutattak a hagyományos autókkal szemben.
A szakértők szerint a gyártók abból indultak ki, hogy a járművek a megtett utak 84 százalékát elektromos hajtással teljesítik. A valóságban azonban ez az arány mindössze 27 százalék körül alakul.
Emiatt egymillióval kevesebb elektromos autó kerülhetett az utakra
A T&E szerint a plug-in hibridek kedvező hivatalos kibocsátási adatai lehetővé tették, hogy a gyártók könnyebben teljesítsék az uniós előírásokat, így kevesebb teljesen elektromos autót kellett piacra dobniuk.
A szervezet becslése alapján emiatt mintegy egymillióval kevesebb tisztán elektromos jármű kerülhetett forgalomba Európában, ami lassíthatja a közlekedés zöldítését.
Az Európai Unió új szabályokra készül
A kérdés azért is különösen fontos, mert az Európai Bizottság még idén felülvizsgálhatja a jelenlegi kibocsátási szabályokat. A cél az, hogy a hivatalos adatok jobban tükrözzék a valós használatot és az elektromos üzem tényleges arányát.
Közben Brüsszel már felvetette, hogy a 2035-re tervezett szigorú kibocsátási célokat bizonyos feltételek mellett rugalmasabban kezelné, így egyes belső égésű motoros és plug-in hibrid modellek akár a következő évtized közepét követően is az európai piacon maradhatnak – írja a Reuters.
A következő években eldőlhet, hogy a plug-in hibridek valóban átmeneti technológiaként maradnak-e velünk, vagy a teljesen elektromos autók előretörése végleg háttérbe szorítja őket.
Forrás: blikk.hu Kép: Illusztráció AI
