A sajtóban olyan hír terjedt el, ami tévesen informálja a nyugdíjba készülő olvasót – hívja fel a figyelmet a nyugdíjszakértő.
A magyar sajtóban futótűzszerűen terjedt el a következő álhír: „2026. január 1-jével gyökeresen átalakul Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere: megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba”.
Az alaphír feltételezhetően a nyugdíjtudakozó.hu nevű portáltól indult el, amelyet a héten számos nagyobb elérésű portál, köztük a blikk.hu és az Index is átvett. Egyes portáloknál azóta már törölték a megjelent hírt.
A nyugdíjba vonulás rendszere jövőre is változatlanul ugyanaz marad, mint eddig. Az égvilágon semmi sem változik jövőre az idei szabályozáshoz képest – írja a Farkas András a nyugdíjguru.hu portálon.
A férfiak jövőre is kizárólag a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetnek öregségi nyugdíjat. A korhatár betöltése előtt azonban egy nappal korábban sem jogosultak a férfiak nyugdíjra, így nem szűnt meg a nyugdíjkorhatár, a férfiaknak maradt mereven 65 év.
- Az 1957-ben és később született személyek esetében a 65 éves nyugdíjkorhatárt már 2010. január 1-jétől előírta a nyugdíjtörvény, azóta sem változott.
- Az 1957-ben és később született nők nyugdíjkorhatára is másfél évtizede 65 év, de ők a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a Nők40 kettős időfeltételének teljesítésével igényelhetnek kedvezményes nyugdíjat. Ugyanolyan feltételekkel, mint idén, sem enyhítés, sem szigorítás nem következik be jövőre. A nyugdíjtörvény 2011. január 1-jétől teszi lehetővé a kedvezményes nyugdíj igénylését a nők számára, azóta is változatlan feltételekkel.
A halasztás továbbra is megfontolható
Magyarországon természetesen továbbra sincs nyugdíjkényszer, a nyugdíjba vonulás tetszőleges ideig halasztható a versenyszférában (a közszférában dolgozók esetén korlátozások érvényesülhetnek).
Persze a halasztásnak csak akkor van értelme, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően megszakítás nélkül dolgozik és így további szolgálati időt (és nyugdíjalapot képező további keresetet) szerez, ugyanis ebben az esetben a korhatár betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül szerzett minden 30 nap szolgálati idő után fél százalékos nyugdíjnövelésre (nyugdíjbónuszra) szerez jogosultságot – feltéve, hogy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Ez is 22 éve így van.
A halasztás nem biztos, hogy előnyös, ugyanis jobban járhat a nyugdíjkorhatárt betöltött személy, ha a korhatára betöltésével inkább azonnal igényli a nyugdíját, és mellette dolgozik: ez esetben ugyanis a nyugdíja mellett a keresete mentessé válik a társadalombiztosítási járulék (18,5%) és a szociális hozzájárulási adó (13%, jövőre a tervek szerint 12%) alól. Ez munkaviszony esetén: 2019. január 1. óta, minden egyéb jogviszony esetén: 2020. július 1. óta változatlan.
Forrás: 24.hu