Az újfajta bírságolás mögött álló VÉDA-rendszer fix kamerái által készített képekről kérdeztük meg az ORFK-t
Határozott felütéssel jelentette be új büntetésformáját a rendőrség szeptember 17-én: „véget akarunk vetni ennek”. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Baleset-megelőzési Osztályának vezetője sajtótájékoztatón jelentette be a Teve utcai központban, hogy másnaptól másként és többeket bírságolhatnak meg az egyik legfontosabb közlekedési szabály, az övbecsatolás kötelezettségének megszegői közül.
Magyarországon még mindig az uniós átlag alatti az övviselés: az első sorban ülők 90-92 százaléka, míg a hátsó sorban utazóknak mindösszesen csak a 65 százaléka köti be magát a legfrissebb adatok szerint. Utóbbi arány különösen elkeserítő, aminek jogszabály-módosítással kíván véget vetni a rendőrség: a bejelentett változások szerint az objektív felelősség körében is bírságolható a szabályszegés immár két hete.
A változás lényege leegyszerűsítve az, hogy a VÉDA-rendszer fotói alapján megbírságolhatják az autók üzembentartóit, ha a járműben bárki nincs bekötve. Ők fizethetnek minden egyes utasuk után, ha a mellettük és mögöttük ülők nem használják az övet. Márpedig az elkeserítő hazai statisztikák szerint az autók második üléssorában helyet foglalókkal van a súlyos probléma.
Szimpatikus és támogatandó a rendőrség törekvése a magasabb számú övhasználat kikényszerítése érdekében, csakhogy a VÉDA-rendszer fix kamerái által készített fotókkal kapcsolatban felmerül több kérdés. Már a sajtótájékoztatón feltűnt, hogy a Baleset-megelőzési Osztály vezetője mögött a fix kamerás fotón az volt látható, hogy a sofőr világos felsőt visel, így jól látszik, hogy a mellkasán nincs keresztülhúzva a fekete biztonsági öv. Egyértelmű helyzet.
Csakhogy a többi utas nem látható a rendszer fotóján, igazából azt is nehéz kivenni, hogy a jobb első ülésen ül-e egy sötét ruhás alak, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a második sorban van-e ember, vagy nincs. Nemhogy az övviselésük.
Még azt sem lehet megmondani, ez a jármű kisbusz-e (második, harmadik üléssorral), vagy furgon. Márpedig az ilyen járművek szélvédőjének a felülete jellemzően nagyobb az átlagos személyautók szélvédőjénél. Az újságolvasó ember látott már a sajtóban az utak fölött húzódó fémállványokra helyezett fix kamerák által felülről készített fotókat, jellemzően ilyenek, mint amiket itt és ekkor az újságíróknak kivetített a prezentációt tartó rendőrségi vezető.
A rendőrség rendszerében lévő fotók feltételezésünk szerint pontosabbak és élesebbek az akár általuk, a police.hu oldalon rendszeresen közzétett képeknél, de ez csak feltételezés. Éppen ezért már a prezentáció alatt felmerült több kérdés bennünk. Miközben megváltoztattak két jogszabályt, hogy VÉDA felvételei alapján az autóban ülő összes ember szabályszegése után büntethető legyen az üzembentartó, egyáltalán látja-e az összes embert a kamera? Vajon mennyi ember övviselését képesek megmutatni a fix kamerák fotói? Mennyi második sorban ülő emberét? Hiszen itt borzasztó a statisztikánk, itt kell „véget vetni” a szabályszegéseknek, a kocsik második sorában kell rendet rakni.
Ezen a szeptember 17-i sajtótájékoztatón azonban nem lehetett erről kérdezni a sajtó meghívott képviselőinek. Két rendőrségi vezető beszélt aznap, az első az övviselés büntethetőségének a változásairól, a második határrendészeti kérdésekről. A prezentációjuk után közölték, hogy az övviseléses bírságolásról nem lehet kérdezni az első előadót, csak a határrendészeti kérdésekről a másik előadót. Akinek van kérdése az első témához, küldje el írásban.
Elküldtük a kérdéseinket.
Elsőként azt szerettük volna megtudni, hogy “az elmúlt évtizedben a VÉDA-rendszerrel készített több millió fotó közül (ami óriási tapasztalat kell hogy legyen) nagyságrendileg mennyi százalékán látszanak a személyautók második – és harmadik – üléssorában utazók (és azok lehetséges övhasználata)”?
„A rendőrség ezen kérdéseinek megfelelő statisztikai kimutatást nem vezet” – közölte erre az ORFK egy héttel később.
Két jogszabályt is módosítottak annak érdekében, hogy a VÉDA felvételei alapján minden utas szabályszegése után büntethető legyen az üzembentartó, szerintünk adja magát a kérdés, hogy egyáltalán mennyit látnak a kamerák. Ráadásul a bírságoláshoz nem csak látni kell őket és az övviselésüket (vagy annak hiányát), hanem minden kétséget kizáróan, biztosan megállapítani: becsatolták magukat, vagy nem. Biztos válasz után lehet csak bírságolni.
Újabb kérdéseket küldtünk, az elsőben konkrétan úgy fogalmaztunk, hogy „képes-e olyan fotók készítésére a VÉDA-rendszer, amelyek alapján minden kétséget kizáróan megállapítható a személyautók második sorában ülők esetén, hogy nem csatolták be a biztonsági övet”? Ezen felül arról érdeklődtünk, fél év múlva lesznek-e arról hivatalos statisztikák, „mennyi második sorban ülő, utazó, és biztonsági övet nem használó személy miatt mennyi bírságot szabtak ki”?
Ezekre a kérdésekre még nem érkezett válasz.
Van még egy fontos kérdés
A fotókon látható autókban elöl ülőkkel kapcsolatban ki tudja megmondani százszázalékos biztonsággal, hogy becsatolták-e magukat? Azért kérdezzük, mert úgy tűnik, a bemutatott képek nappal és átlagos időjárási körülmények között készültek. De mit látnak a kamerák éjszaka? Mit szakadó esőben? Ködben?
Ezért elküldtük azt a kérdést is a rendőrségnek (még az első alkalommal), hogy a személyautókban ülő emberek (elöl, akár hátul) övhasználatának megállapítását befolyásolja-e az alábbi 3 tényező?
– időjárás, például erős eső?
– az utasok/járművezető fekete ruházata?
– fényviszonyok?
Valamint megkérdeztük, hogy éjszaka képes-e olyan képeket készíteni a VÉDA-rendszer, amelyek alapján a rendőrség képes minden kétséget kizáróan megállapítani: használt-e övet az utas/járművezető, vagy nem?
„A kamerák által ellenőrzött gépkocsiban utazó személyek biztonsági öv viselésének észlelhetőségét befolyásolhatják a fény-, az időjárási és látási viszonyok, valamint a jármű felépítményének kialakítása is” – válaszolta az ORFK.
Ebben a mondatban gyakorlatilag benne van a biztos bírságolás két gyenge pontja: a látási viszonyok és maga a jármű is. A 4,2 millió forgalomban lévő személyautó 99,9… százalékának ugyanis van teteje, ami befolyásolhatja a második sorban ülők észlelhetőségét.
Kibújhat a felelősség alól az üzembentartó?
Köztudott, hogy az objektív felelősséges gyorshajtásos bírságok alól egyes üzembentartók azzal próbálnak kibújni, hogy hát nem is én vezettem, engem ezért nem büntethetnek.
Ezzel kapcsolatban az hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy „az üzembentartót természetesen továbbra is megilleti az a lehetőség”, hogy a járművet használatba vevő személy nyilatkozatával kimenthesse magát. Amennyiben az üzembentartó él a kimentés lehetőségével, úgy a bírságot már a járművet használatba vevő személynek fogja kiszabni a rendőrség.
Egyszer mintha már nekifutottak volna ennek
A VÉDA-rendszer 2016-os élesítésének évében elterjedt kifejezés szerint az új műszerek szupertraffipaxok. Az elnevezés alapja az volt, hogy a rendőrség bejelentése szerint – és itt most szó szerint idézzük a police.hu oldal akkori közlését – „a változtatható helyű és fix telepítésű Közúti Közlekedési Ellenőrzési Pontok összesen kilenc közúti szabályszegést képesek dokumentálni”.
A rendőrség által a VÉDA működéséről akkor közzétett egyik videóban a „sebességmérés” után a második helyen írták ki a „biztonsági öv használatára vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzését”.
A VÉDA kamerahálózat 2016. április 5-én kezdte meg rendszerszintű működését, és már annak az évnek a nyarán egy rendőrségi adatközlés azt sugallta, hogy a fotók alapján nem bírságolhattak meg rengeteg autóst az övhasználati szabály negligálása miatt.
Innentől idézzük a 2016. július 27-i közleményük egy részét. „A rendőrség 2016. június 30-ig bezáróan összegezte a rendszer működtetése során rögzített és a közigazgatási hatósági szolgálatok által feldolgozott adatokat, és értékelte a második negyedéves baleseti statisztika alakulását. Az értékelt időszakban összesen 79 332 közigazgatási határozatot hozott a rendőrség a mobil és fix kamerák által rögzített közlekedési szabályszegések elkövetése miatt. A kamerák által rögzített jogsértések meghatározó többségét a sebességtúllépések adják. Fényjelző készülék tilos jelzésén áthaladás miatt 36, míg leállósáv jogellenes használata miatt mindössze nyolc esetben született elmarasztaló határozat.”
Biztonsági öv miatti bírságolást nem említettek, pedig a közel 80 ezer büntetésben benne voltak a mobil készülékek felvételei is.
Forrás: vezess.hu Kép: illusztráció
