Egy joghézagot kihasználva online rendszer épült ki azoknak az autósoknak, akik már közel állnak a jogosítványuk elvesztéséhez a büntetőpontok miatt.
Az ADAC frissen publikált cikke egy súlyos és egyre elterjedtebb közlekedési visszaélésre, a „pontkereskedelemre” hívja fel a figyelmet, amely a német büntetőpontrendszer körül alakult ki. Ez a trükkös csalás lehetővé teszi, hogy a közlekedési szabálysértők pénzért másoknak adják át a büntetőpontjaikat vagy a rájuk kiszabott vezetési tilalmat, így elkerülve a súlyosabb szankciókat.
Akárcsak nálunk, Németországban is működik büntetőpontrendszer. A különféle közlekedési kihágásokért eltérő számú büntetőpont jár a sofőröknek. A részletes büntetési tételeket a jogosítványról szóló rendelet 13. melléklete alapján lehet kideríteni.
A rendszeres gyorshajtók, a visszaeső szabálysértők számára fenyegető lehet: minden szabálysértést a súlyosságához mérten értékelnek, így a gyorshajtás például 1‒6 pontot is érhet, míg a piros lámpán való áthajtás akár 6 pontot is jelenthet. Ez a lélektani határ, 6 pontnál már új vizsgára, tanórákra kötelezhető az autós, 8 pontnál pedig ugrik a jogosítvány.
Ilyenkor már csak komolyabb orvosi-pszichológiai vizsgálat után szerezhet újra vezetői engedélyt. Ez a vizsgálat az MPU (Medizinisch-Psychologische Untersuchung), közkeletű kinti nevén az Idiotentest.
A pontok elévülése a szabálysértés súlyától függ 2,5‒10 év is lehet. Tehát akinek már nyomja pár pont a vállát, és bajba kerül, kiskaput keres, amit meg is találhat.
Hogyan működik a pontkereskedelem?
Az eljárás lényege, hogy a szabálysértő – például gyorshajtás, tilos jelzésen való áthaladás vagy telefonhasználat miatt – elkövetett vétsége után a kiszabott pontokat nem maga, hanem egy harmadik személy „vállalja magára”. Ez úgy zajlik, hogy a rendőrségtől vagy a hatóságtól érkező felszólításra a valódi elkövető helyett egy másik személyt neveznek meg, akinek kevesebb pontja van, vagy épp nincs szüksége a jogosítványára.
Az interneten már több olyan platform is létezik, ahol akár teljesen ismeretlen személyek vállalják magukra a szabálysértést – természetesen díjazás fejében. A piacon jellemzően 300–2500 euró közötti összegekért vállalják az „áldozatok”, hogy nevüket adják a szabálysértéshez.
A német törvények szó szerinti szabályozással jelenleg nem tiltják kifejezetten a pontkereskedelmet. Aki azonban szándékosan hamis adatokat közöl a hatóságokkal, vagy más nevében jár el, az csalást és hamis tanúzást követhet el, ami komoly büntetőjogi következményeket vonhat maga után. A hatóságok ezért különösen figyelik az ilyen ügyeket, és igyekeznek kiszűrni a visszaéléseket.
Ez azonban nem egyszerű, mert rengeteg szabálysértési ügy fut, aminek javát automatikusan, minimális emberi beavatkozással futtatnak le a hatósági rendszerek. Az elmosódott fotók, rossz felbontású kameraképek alapján pedig hosszú eljárás lenne bizonyítani, hogy az adott esetnél valóban ki ült a volánnál.
A 2025 tavaszán készült, reprezentatív ADAC-felmérés szerint a német autósok 25 százaléka már hallott a pontkereskedelemről. Azok körében, akiknek már van pontjuk, ez az arány magasabb. Ugyanakkor a válaszadók döntő többsége elítéli ezt a gyakorlatot, és támogatja annak szigorúbb büntethetőségét.
Az ADAC keményítene a szabályozáson
Az ADAC szerint sürgősen be kell zárni a jogi kiskaput és szigorúbban kell szankcionálni a pontkereskedelmet. A német autóklub többek között a következőket javasolja:
- A pontkereskedelem jogszabályi tiltása.
- Magas bírságok (akár 30 000 euró) kiszabása mind a megbízókra, mind a közvetítőkre, mind az átvállalókra.
- Az online platformok, hirdetések, közösségi oldalak szigorúbb ellenőrzése, szükség esetén letiltása.
Forrás: vezess.hu kép: illusztráció
