Akkora bajban van az európai autóipar, hogy ezt már az Európai Bizottság sem nézhette tétlenül. Sorban puhulnak fel a korábban prioritásként kezelt klímavédelmi célok, és már olyan hangok is vannak, hogy az egész Green Deal autós része a kukában köthet ki. A könnyítések nem mindenkinek tetszenek, különösen azoknak nem, akik elvégezték a házi feladatot.
Az európai autógyártók hatalmas politikai győzelmet arattak a napokban, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke engedett a kérésüknek, hogy legyen némi lazítás az idén hatályba lépő kibocsátási célértékek tekintetében, valamint a bajba került európai autóipar megmentésére irányuló terv részeként hozzák előre a 2035-ös teljes szigor felülvizsgálatát.
Több hónapig tartó intenzív lobbizás után most figyelembe veszik az autógyártók azon óhajait, hogy picit enyhítsék a nem annyira környezetbarát autók eladásáért járó büntetéseket. Egészen konkrétan a CO2-szabályozás újabb módosítását javasolta múlt hét szerdán az Unió bizottsága, hogy kevésbé szigorú kereteket hozzon létre a szabályok betartásához.
Mint az köztudott, a Európai Bizottság egyik fő prioritása volt, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem oltárán feláldozza a belső égésű motorokat és 10 év múlva gyakorlatilag megtiltja az európai forgalomba helyezésüket. Ám az európai autóipar vergődése már a Holdról is látszik, lassan behozhatatlannak tűnik a versenyhátrány a távol-keleti konkurenciával szemben, így egyre több jel utalt rá, hogy Brüsszel valamilyen formában kénytelen lesz visszavonulót fújni.
Bár a Green Dealt 2023-ban minden tagállam jóváhagyta (Németország utolsó pillanatban tanúsított ellenállása ellenére), mára politikai bokszzsákká vált. Mi több, a nemzeti választásokon meghatározó kampánytéma lett, a polpulista pártok is zászlójukra tűzték, egyre hangosabbak lettek akik gyengíteni, netán visszafordítani szeretnék a nagyívű tervet.
Ahogy a Politico cikke rámutat: az Európai Néppárt – amely von der Leyen politikai családjához tartozik és nem mellesleg az Európai Parlament legnagyobb frakciója – már ígéretet is tett a törvény visszavonására. Németországban pont az autóipar hanyatlása miatti aggodalom segítette a kereszténydemokrata Friedrich Merz győztes kampányát, akinek a pártja is szintén a visszakozás mellett kardoskodik.
A jogszabály felpuhítására egyébként már megfogalmazódott néhány gondolat, ám mindnek van egyéb vonzata:
- Németország szeretné, ha kivételt tennének az e-üzemanyagos belső égésű motorokkal – ám benzin szintetikus alternatívája sokkal drágább, mint a fosszilis üzemanyagok, és nem készül nagy mennyiségben.
- Olaszország a bioüzemanyagokkal kivételezne, miközben egyébként nagyon aggódnak az erdőirtás, a biodiverzitás csökkenése és a talajerózió miatt.
A francia politikusok kapva kaptak a brüsszeli lazítás hírén – Stéphane Séjourné, a bizottság alelnöke múlt hét szerdán már meg is tette a maga győzelmi körét a duoai Renault gyárban.
Az európai autógyártók halálos veszélyben vannak – figyelmeztetett Séjourné, aki az EU ipari biztosa is egyben, ám azzal is nyugtatott, hogy már el is elindították az autóipar megmentésére irányuló, sokat hangoztatott brüsszeli tervet.
De akadt ok az ünneplésre is, hiszen a bizottság bejelentette, hogy felhígítja az idei kibocsátási célértékeket, miután az autógyártók panaszkodtak, hogy milliárdos bírságokat fizethetnek az elmulasztásuk miatt. Ez a gyakorlatban annyit tesz majd, hogy a célértéket nem az évi eladások, hanem egy hároméves átlag alapján határozzák meg, ami persze könnyebben teljesíthető kritérium azok számára, akik lazábban kezelték a flottamegtisztításra irányuló direktívát.
Az is kifejezetten jó hír egyes gyártók számára, hogy a bizottság támogatja a technológiai semlegességet – ami annyit tesz, hogy nem csak az akkumulátoros autók teljesíthetik a zöld célokat.
Várható volt, hogy nem ürül mindenki a lépésnek, különösen, akik betartották a direktívákat. A legendás svéd márkát a Volvót 2010-ben vásárolta meg a kínai Geely, és rengeteg pénzt lapátolt már bele a fejlesztésbe – nem véletlen tehát, hogy némileg igazságtalannak érzik ezt a lazítást.
Azok, akik elvégezték a házi feladatukat, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a hatályos jogszabályok utolsó pillanatban történő módosítása miatt, – áll a vállalat közleményében.
Az Európai Bizottság egyébként belement abba is, hogy a 2035-ös törvény felülvizsgálatával már idén foglalkozzanak, amire már le is csaptak a vérszagra éhes benzinpártiak.
– Most azonnal közös frontot kell csinálnunk, hogy legyőzzük a Green Deal őrületét – közölte Adolfo Urso olasz ipari miniszter minapi nyilatkozatában. A cseh autós párti Filip Turek, aki az Orbán Viktor-féle Patrióták EP-csoport tagja, egyenesen arról beszél, hogy a bizottság új tervei a sírját ássák a 2035-ös tilalomnak – és ő személy szerint nyilván nagyon örül ennek. A benzingőzpárti, euroellenes párt egyre inkább hasít Csehországban. Retteghet Brüsszel, nemkülönben a klímaaktivisták. >>>
Az ipar és az Európai Néppárt üdvözli a tervet, mondván, ez „csak az első lépés”. Németország újonnan megválasztott kereszténydemokratái tovább is mennek: – Meggyőződésem, hogy az európai autópiacot fenyegető legnagyobb veszélyt már nem a kínai versenytársak jelentik, hanem az európai szabályozás áradata – mondta Thomas Bareiß, a képviselőcsoport közlekedési szóvivője a német Bundestagban. Úgy folytatta, hogy a kibocsátási célokat teljesen el lehetett volna törölni; eddig senki sem tudta meggyőzően megmagyarázni nekem, hogy miért van egyáltalán szükségünk kibocsátási célokra a sikeres klímavédelem érdekében.
A tilalom fenntartása szerinte bizonytalanságot okoz a piacon és késlelteti az alternatív üzemanyagok elterjedését.
A törvény védelmezői közben utóvédharcot vívnak, hogy a jogszabály ne legyen annyira felhígítva, hogy használhatatlanná váljon. – Az EU bizottsága kinyitja Pandora szelencéjét, mert az EPP nem csak néhány csavart akar elfordítani, hanem teljesen fel akarja borítani a belső égésű motorok tilalmát – mondta Michael Bloss zöld képviselő.
Chris Heron, az E-Mobility Europe főtitkára az Euractivnak panaszkodott: – Sajnálattal látjuk, hogy Európa 2025-ig szóló CO2-határértékei gyengültek. Ez visszavetheti az elektromos járművek rövid távú értékesítését.
A brüsszeli visszakozás kritikusai szerint a gyengébb célok oldják az iparra nehezedő nyomást, hogy olcsóbb elektromos járműmodelleket dobjon piacra. Szerintük ez negatívan hat Európa versenyképességére és hozzásegíti Kínát, hogy végérvényesen átvegye a vezető szerepet az elektromos autók gyártásában.
Forrás: economx.hu Kép: illusztráció
